Potápi Árpád János: Mindenki a saját anyanyelvén tudja a legtökéletesebben megszerezni a tudást
2024. szeptember 27. [16:43]
Mindenki a saját anyanyelvén tudja a legtökéletesebben megszerezni azt a tudást, amivel majd utána az életében érvényesülni tud - hangsúlyozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken Eszéken, a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ (HMOMK) fennállásának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.
Az államtitkár kiemelte: a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ - ahogyan a nevében is benne van - nemcsak oktatási és nevelési intézmény, hanem gyakorlatilag elsősorban a drávaszögi vagy - hivatalosabban - az Eszék-Baranya megyei, illetve kelet-szlavóniai magyarság oktatási és művelődési központja is egyben.
"A 20. század sok szempontból a magyarság számára vesztes évszázad volt, de nekünk, mostani, 21. századi magyaroknak mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ez az évszázad számunkra egy nyertes évszázad legyen" - fogalmazott, hozzátéve: ezt csak úgy tudják elérni, hogyha megőrzik identitásunkat.
Ez most egy kedvező pillanat, hiszen mind a magyar, mind pedig a horvát kormány sokat segít, illetve segített az elmúlt években annak érdekében, hogy a horvátországi magyarság meg tudja erősíteni intézményrendszerét, meg tudja erősíteni azokat a pozíciókat, amelyeket az elmúlt években elért, és ennek köszönhetően teljeskörűen tudja szolgálni a magyarságot - mutatott rá.
"Sose felejtsük el, hogyha a politikai intézményrendszerünk erős, hogyha az összefogást tudjuk erősíteni, akkor a többi intézményeink is erősek lesznek, erősek maradnak" - hangsúlyozta.
Potápi Árpád János a magyar kormány nevében gratulált a 25 éves évfordulóhoz, valamint ahhoz, hogy a horvátországi magyarság a többségi horvát nemzettel, eszékiekkel, környékbeliekkel, mindazokkal, akik az intézményt számontartják, és az elmúlt években segítették, ezen a napon együtt ünnepeltek. Továbbá köszönetet mondott a horvátországi vezetőknek, a jelenlegi és volt igazgatóknak, valamint a pedagógusoknak az áldozatos munkáért.
Andócsi János, a HMOMK igazgatója az MTI-nek elmondta: amikor 1999-ben a magyar iskolaközpont megnyitotta kapuit, az akkori vezetőség nagy kihívások előtt állt. Mára azonban elmondható, hogy a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ betöltötte történelmi szerepét - húzta alá.
Rámutatott: bölcs döntés volt, hogy végül is a szlavóniai és a drávaszögi magyarság által lakott területek határvonalán épülhetett meg ez az intézmény.
"Úgy gondolom, hogy van mire büszkének lennünk, és a 25 év kötelez is"- mondta, hozzátéve, hogy aki ellátogat hozzájuk, láthatja, hogy nem állt meg az idő, egy lüktető, a korral lépést tartó intézményről van szó, amelynek falai között óvoda, általános iskola, középiskola és 2019-óta diákotthon is működik. (MTI)
Az Ön hozzászólása
Egyetértek olvadó só véleményével, igen jól jönne gyakran egy lektor a politikusok mellé, de ugyanúgy az újságírók mellé is. Viszont az államtitkár mondanivalója kapcsán felvetődik bennem a kérdés, hogy akkor miért van hogy legkitűnőbb tudósaink szinte kivétel nélkül külföldi egyetemeken tanultak angol, francia, német, stb nyelven és maradtak is hazájuktól távol egész munkásságuk idején. Ebből a tényből adódik a következtetés, hogy nem u tudás megszerzésének a nyelve, hanem a megszerzett tudás milyensége és annak alkalmazásának a lehetősége a fontosabb a nemzet felemelkedése szempontjából. Persze, szerintem is fontos az anyanyelvi oktatás, de messze nem ez a legfontosabb és egyetlen mérce.
Szerintem meg inkább arról lehet itt szó, hogy egy nyelvi idegenszerűség terjedt el teljesen fölöslegesen. Nem szabatosabb így: "Mindenki az anyanyelvén tudja megszerezni a legtökéletesebb tudást" ? A gondolat Bessenyei Györgyé Györgyé a 18. századból, de ő sem "saját anyanyelvről" beszél, hanem megelégedett mindenkinek "a maga nyelvével", nyilván mert tudta, hogy az az anyanyelvével azonos. Úgyhogy bánjunk csínján a szopsztveni materni jeziknek vagy bármely indoeurópai változatának a tükörfordításával, mert nem föltétlenül teremt új minőséget.
" Mindenki a saját anyanyelvén tudja a legtökéletesebben megszerezni a tudást" - következésképp: nem másoknak az anyanyelvén... (Jaj, ha egy szrpszka vojvodinai magyar elkezd nyelvészkedni - tisztelet a kivételnek).
Ezt a hirt akkor olvasom amikor Szerbiaban nem lehet megvenni a 2. es 3. osztalyos magyar nyelv tantargyra a tankonyveket (a "Zavod" kiadasa), de errol nem irnak sehol se, mert fontosabbak a semmitmondo MTI hirek.
Potápi államtitkár úr tiszteletre méltó munkát fejt ki a határon túli nemzettársak érdekében, azt azonban a cikk címéből nem sikerült megfejtenem, hogy milyen lehet a nem saját anyanyelv. Mert ha van SAJÁT anyanyelvünk, akkor lennie kell nem saját anyanyelvünknek is. Fából vaskarika, fölösleges szószaporítás.