Szimpátiarendezvényt tartottak Budapesten a székely szabadság napján

Résztvevők székely zászlót feszítenek ki az erdélyi székely szabadság napjának budapesti szimpátiarendezvényén a Hősök terén
Résztvevők székely zászlót feszítenek ki az erdélyi székely szabadság napjának budapesti szimpátiarendezvényén a Hősök terén (Fotó: MTI)

2020. március 10. [20:54]

Az erdélyi székely szabadság napjának szimpátiarendezvényét tartották meg kedden Budapesten, a Hősök terén a Székelyföldért Társaság szervezésében.

Az eseményen Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke azt mondta, hogy újabb lendületet akarnak adni a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésnek, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) indított el. Fogytán az idő az egymillió aláírás összegyűjtéséhez - hangoztatta.

Ünnepelni jöttek, mert egy éve az SZNT "legyőzte" az Európai Bizottságot a jog eszközével - mondta, arra utalva, hogy hatévi pereskedés után sikerült elindítani a kezdeményezést.

Németh Zsolt kijelentette, az aláírásgyűjtés arról szól, hogy az Európai Unió (EU) "ne olvassza be" a nemzeti régiókat, ne számolja fel a kulturális sokszínűséget.

Ne járuljon hozzá anyagilag ahhoz, hogy a régiók elveszítsék a sajátosságaikat - mondta Németh Zsolt, aki magyar régiónak nevezte egyebek mellett a Székelyföldet, a Csallóközt és a Vajdaságot.

Az SZNT jelentősége felbecsülhetetlen - fogalmazott.

A fideszes képviselő arról is beszélt, hogy a kezdeményezés támogatásában konszenzus van, ami említésre méltó a magyar politikában.

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője szomorúnak nevezte, hogy Marosvásárhelyen nem lehetett megtartani a székely szabadság napját.

Ez ugyanakkor emeli a budapesti esemény jelentőségét - vélekedett.

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyes politikusok a magyarok elleni uszítással akarnak érvényesülni. Az ilyen ügyekben "nem annyira érzékeny az európai politikai elit" - jegyezte meg Keresztes László Lóránt.

Bár az aláírásgyűjtés nem áll jól, "meg tudjuk csinálni", hogy összejöjjön az egymillió szignó - jelentette ki az LMP-s képviselő.

Dabis Attila, az SZNT külügyi megbízottja azt hangoztatta, hogy Székelyföld autonómiája sem Románia területi egységét, sem állami szuverenitását nem sérti, és nincs ellentétben a román alkotmánnyal sem.

A területi autonómia azt jelenti, hogy Székelyföld őshonos lakossága az ott élők érdekében átveszi a központi államtól a helyi közügyekről szóló döntések meghozatalának jogát, a felelősséggel együtt - tette hozzá.

Úgy fogalmazott, hogy a román fél száz éve szabotálja az érdemi párbeszédet az autonómiáról.

Románia évtizedek óta szándékosan kevesebb fejlesztési forrást juttat a magyarok lakta térségeknek - jegyezte meg.

Az idei székely szabadság napjának kiemelkedő témája a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés - mutatott rá Dabis Attila, hangsúlyozva, hogy már csupán két hónap maradt a szükséges aláírások összegyűjtésére.

"Csak rajtunk múlik, mit kezdünk ezzel az idővel. (...) Ha mi nem törődünk a saját megmaradásunkkal, mások boldogan átlépnek majd felettünk" - jelentette ki az SZNT külügyi megbízottja.

A rendezvényen néhány százan vettek részt. A tömegben sok székely zászlót lehetett látni, köztük néhány kifejezetten nagyot is. A szimpatizánsok többsége egy hosszú székely lobogó két oldalán állt, és azt tartotta végig az esemény alatt. A színpadra kifeszített molinón az "Autonómiát Székelyföldnek!" feliratot lehetett olvasni.

A résztvevők a magyar és a székely himnuszt egyaránt elénekelték, az esemény végén pedig mécseseket gyújtottak.

Az SZNT a koronavírus-járvány miatt életbe léptetett megszorítások miatt lemondott a marosvásárhelyi megemlékezésről és felvonulásról, de a Sepsiszéki Székely Tanács sepsiszentgyörgyi rendezvényét - amelyen mintegy kétszázötvenen vettek részt - engedélyezte a polgármesteri hivatal. Ott olvasták fel a rendezvény kiáltványát, amelyet Izsák Balázs, az SZNT elnöke jegyzett. A dokumentum szerint Románia kormányát súlyos felelősség terheli Székelyföld mesterséges elszegényítéséért, amelyhez tizenhárom éve uniós eszközöket is igénybe vesz.

Az aláírásgyűjtés tavaly május 7-én indult, és idén május 7-éig egymillió szignó szükséges legalább hét tagállamból, hogy az Európai Parlament foglalkozzon a kérdéssel. Az európai polgári kezdeményezés lényege, hogy a gazdasági lemaradás megszüntetését szolgáló EU-s kohéziós források elosztásánál a régiók nemzeti jellegzetességeire is legyenek tekintettel. (MTI)

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!