A románok és magyarok közötti bizalmatlanság lebontását szorgalmazták egy kolozsvári pódiumbeszélgetés résztvevői

Sabin Gherman
Sabin Gherman

2019. november 29. [20:19]

Betűméret:                     

A románok és magyarok közötti bizalmatlanság lebontását szorgalmazták egy péntek este tartott kolozsvári román nyelvű pódiumbeszélgetés résztvevői.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úgy vélte: Erdélyben olyan egyensúly alakult ki a románok és magyarok között, amely könnyen törékennyé válik. Példaként az 1990-es véres marosvásárhelyi román-magyar összecsapást és az úzvölgyi katonatemetőnél júniusban kialakult helyzetet említette.

A politikus úgy vélte: sok olyan probléma van, amelyeket a románok és magyarok őszintén soha nem beszéltek meg. Bizalmatlanság jellemzi az emberek, a közösségek viszonyát, mely a megértés hiányából fakad, és ez az együttműködést is akadályozza. Együttműködés nélkül pedig nincsen fejlődés - állapította meg Kelemen Hunor.

Daniel David pszichológus, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese, arra világított rá, hogy a romániai társadalomban nemcsak a magyarokkal szemben mutatkozik meg a bizalmatlanság, hanem a románok között is alacsony a bizalom szintje. Úgy vélte, az örökölt pszicho-kulturális alapok okozzák, hogy a román társadalom képtelen az együttműködésre, és Románia ugyan csatlakozott az EU-hoz, máig nem történt meg a tényleges integrációja. A kutató arra is kitért azonban, hogy a fiatalokban sokkal több a nyitottság, és van remény a hátrányok leküzdésére. Daniel David úgy vélte: csak annyit lehet elvárni a román állampolgároktól, hogy tanulják meg az állam nyelvét, és tiszteljék az országot. Nem muszáj szeretni is.

Sabin Gherman kolozsvári újságíró azt rótta fel, hogy a román állam kettős mércével mér. Amit természetesnek tart a románoknál, azt bünteti a magyaroknál. Példaként hozta fel, hogy a moldvai zászló "vígan lenghet" Neamt várának a bástyáján, Tordán és Aranyosgyéresen minden villanyoszlopon ott loboghat a város zászlaja, a székelyeknek viszont nem szabad használniuk a saját jelképeiket. Úgy vélte, félre kellene tenni a kettős mércét, és a két közösséget egymáshoz közelítő dolgokról kellene többet beszélni. Példaként hozta fel Liszt Ferenc román rapszódiáját, és a mű születésének körülményeit, amelyek Romániában alig ismertek.

A beszélgetés második felében román értelmiségiek, újságírók osztották meg gondolataikat a többnyire román anyanyelvű közönséggel az együttélésről.

Sanda Nicola újságíró úgy vélte: számára semmi nem írhatja felül azt az együttélési tapasztalatot, amit gyermekkorából Déváról hozott. A saját külföldi tanulmányai idején szerzett tapasztalata alapján fogalmazta meg: aki nem az anyanyelvén kommunikál, az mindig hátrányban van, mert a megtanult nyelven csak egy részét tudja kifejezni annak, amit gondol.

Cosmin Popa történész úgy vélte: a román és a magyar nép rendkívül tehetséges abban, hogy a megbékélés esélyeit elszalassza. Mindkét fél megvan a maga burkában, és a rosszat tudják a leggyorsabban megtanulni egymástól. Bajosnak tartotta, hogy 1990-ben Erdély és Románia egyesülése gyulafehérvári kinyilvánításának az évfordulóját, december elsejét tették Románia állami ünnepévé. "Aki azt kéri a magyaroktól, hogy örvendjenek december elsején, az bolond" - jelentette ki. Azt is hozzátette azonban, hogy a magyaroknak is meg kell érteniük, hogy a monarchiabeli elhibázott politikájuk vezetett a román egyesüléshez.

A román-magyar viszonyt boncolgató beszélgetés az RMDSZ által szervezett Ezer év Erdélyben száz év Romániában román centenáriumi rendezvénysorozat részét képezte. (MTI)

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!