A romániai rendszerváltás óta 35 százalékkal csökkent a magyar nyelvű képzésben résztvevők száma

1990 és 2017 között a romániai közoktatásban tanulók száma 39 százalékkal csökkent, 4,1 millió diákról 2,5 millióra – mutat rá az Erdélystat oktatásról szóló friss statisztikai elemzése.

A magyar tannyelven tanulók esetében a visszaesés enyhén mérsékeltebb: 188 ezerről 122 ezerre, 35 százlékkal csökkent a diákpopuláció. A kedden közzétett elemzés rámutat: a jelentős mértékű számbeli csökkenéssel párhuzamosan a magyar nyelven tanulók arányainak változásában részben pozitív trendek figyelhetők meg. A magyar oktatásban résztvevők aránya a teljes romániai iskolai populációra vetítve az 1996-os, 4,6 százalékos mélypont után szinte folyamatos növekedést mutatott a 2010-es évek elejéig.

Ezt követően egy stagnálási periódus következik, a magyarul tanulók aránya a közoktatásban az elmúlt években 5,1–5,2 százalék között ingadozott, és továbbra is elmarad a népességen belüli, mintegy 6 százalékos magyar anyanyelvi aránytól. Az Erdélystat elemzése a beiskolázási arányok megállapításához az oktatási statisztikákat a népszámlálások koréves adataival vetette össze. Ennek egyik következtetése, hogy a magyar óvodai csoportokba járók aránya folyamatosan meghaladja a magyarság arányát az adott korcsoportban.

Az alapfokú képzésben (elemi és általános évfolyamok) a magyar nyelven tanulók aránya elmarad az etnikai és anyanyelvi arányoktól, viszont időben pozitív elmozdulások is megfigyelhetők. Az 1996-os mélypont után, egy rövid stagnálási periódust követően, 2002 és 2013 között jelentősen növekszik a magyarul tanulók aránya az alapfokon beiskolázottak körében, elérve az 5,5 százalékot. A 2014-es tanévtől kezdődően ellenben enyhe visszaesés, stagnálás figyelhető meg, a magyar nyelven tanulók aránya 5,4 százalék körül mozog. A középfokú oktatásban (líceumok és szakiskolák) a legrosszabb a magyar nyelven tanulók aránya. 1991-ben a magyar etnikumú fiatalok mintegy 38 százaléka iratkozott be magyar tannyelvű osztályokba, miközben az országos beiskolázási arány 74 százalékos volt. A tendencia itt is pozitív, a 90-es évek közepétől megindult a felzárkózás, viszont továbbra is jelentős az elmaradás az etnikai, anyanyelvi arányokhoz képest.

A tanulók etnikumára vonatkozó legfrissebb, 2016/17-es tanévre vonatkozó adatok szerint a közoktatásban tanuló diákok 5,2 százaléka volt magyar nemzetiségű. Ez pontosan megegyezik a magyar tannyelven tanulók számával és arányával, viszont az egyes oktatási szintek esetében jelentősek az eltérések. Míg az óvodai és az alapfokú képzés esetében azt láthatjuk, hogy jelentős a nem magyar etnikumú, de magyar tannyelvű oktatásban részt vevő gyerekek száma, addig líceumi szinten már fordított az összefüggés, azaz számottevően több magyar gyermek van a rendszerben, mint amennyien magyarul tanulnak. 1997 és 2017 között Erdély egészében a teljes diákpopuláció 66 százalékra csökkent, a magyar nyelven tanulók száma kisebb mértékben, 7 százalékra apadt. Az Erdélyen belüli régiók közül a Partiumban volt a legkisebb a magyar nyelven tanulók számának csökkenése (14 százalékos), Közép-Erdélyben 20, Székelyföldön 24, a szórványmegyékben pedig a leghangsúlyosabb, 37 százalékos. (Maszol)