Megindult a csődeljárás az Alta Bank ellen: Hamarosan kezdődhet a betétek kifizetése

Megindította a csődeljárást az Alta Bank ellen a belgrádi gazdasági bíróság – közölte kedden a Betétbiztosítási Ügynökség. A pénzintézet működési engedélyét október 30-án vonta meg a Szerb Nemzeti Bank, hétfőn pedig letartóztatták a bank tulajdonosát, Davor Macurát, akit mintegy 45 milliárd dinár jogosulatlan kivitelével gyanúsítanak. A csődeljárás megindításával megnyílt az út a biztosított betétek kifizetése előtt.

A belgrádi gazdasági bíróság november 3-án hozott határozatot az Alta Bank elleni csődeljárás megindításáról. A következő lépés a Betétbiztosítási Ügynökség csődgondnokká történő kinevezése lesz, ezt követően megkezdődhet a bank vagyonának és kötelezettségeinek felmérése.

A Szerb Nemzeti Bank már október 30-án megvonta a pénzintézet működési engedélyét. A jegybank indoklása szerint a korábbi ellenőrzések és a megtett intézkedések ellenére az Alta Bank pénzügyi helyzete jelentősen romlott, és fennállt a veszélye annak, hogy likviditási problémái tovább súlyosbodnak, veszélyeztetve a betétesek érdekeit.

A jegybank közölte, hogy a döntéssel a betéteseket és a hitelezőket kívánta megvédeni, egyúttal megakadályozni, hogy az Alta Bank problémái a szerbiai pénzügyi rendszer egészére átterjedjenek.

Mikor juthatnak hozzá a pénzükhöz a betétesek?

A Betétbiztosítási Ügynökség tájékoztatása szerint a biztosított betétek kifizetése legkésőbb a csődeljárás megindításáról szóló bírósági határozattól számított hét munkanapon belül megkezdődik.

Az ügynökség három munkanapon belül nyilvánosságra hozza, hogy melyik bankban, milyen feltételekkel és milyen határidőkkel vehetik fel pénzüket az érintettek.

Szerbiában a betétbiztosítás személyenként és bankonként legfeljebb 50 ezer euróra terjed ki. A védelem a természetes személyek, a vállalkozók, valamint a mikro-, kis- és középvállalatok betéteire vonatkozik.

A dinárbetéteket dinárban, a devizabetéteket pedig euróban fizetik ki, a jogszabályokban meghatározott elszámolási szabályok szerint.

Az 50 ezer eurót meghaladó követelések esetében a betétesek a csődeljárás során érvényesíthetik igényeiket, a megtérülés azonban a bank rendelkezésre álló vagyonától és az eljárás eredményétől függ.

A jegybank arra is felhívta a figyelmet, hogy a bank megszűnése nem mentesíti az adósokat hiteltartozásaik rendezése alól. Az érintettek később kapnak részletes tájékoztatást arról, hogyan kell teljesíteniük fizetési kötelezettségeiket.

A vállalkozások számára külön nehézséget jelenthet, hogy a bank működésének megszűnése miatt nem tudják korábbi számlájukra befizetni napi bevételüket. A jegybank azt javasolja, hogy az ilyen helyzetbe került cégek a pénzügyminisztériumtól kérjenek útmutatást.

A tulajdonost 45 milliárd dinár eltulajdonításával gyanúsítják

Az Alta Bank összeomlását bűnügyi vizsgálat is kíséri. A szervezett bűnözés elleni ügyészség utasítására november 2-án letartóztatták Davor Macurát, a bank tulajdonosát, valamint két alkalmazottját, a készpénzkezelési és trezorrészleg vezetőjét és egy trezori munkatársat.

Az ügyészség szerint Macura a hatáskörét túllépve, jogosulatlanul vitt ki pénzt a bank trezorjából. A gyanú szerint két munkatársa belépőkártyák átadásával, illetve a trezorba történő bejutás lehetővé tételével segítette őt.

A hatóságok becslése szerint az így megszerzett jogellenes vagyoni előny elérhette a 45 milliárd dinárt, ami hozzávetőleg 385 millió eurónak felel meg.

A rendőrség október 31-én és november 1-jén házkutatást tartott az Alta Bank helyiségeiben és Macura lakóingatlanában, valamint leltárt készített a trezorban található készpénzről.

Az ügyészség a bank tulajdonosát felelős személy helyzetével való visszaéléssel gyanúsítja, a két alkalmazottat pedig bűnsegédlettel. Büntetőjogi felelősségüket egyelőre nem állapították meg.

A bank összeomlása az állami vállalatokat is érintheti

Az Alta Bank csődje nemcsak a lakossági betétesek számára járhat következményekkel. A Nova.rs korábbi összeállítása szerint

a pénzintézet ügyfelei között több nagy állami vállalat is szerepelt, köztük a Szerbiai Villanygazdaság (EPS), a Szerbiai Telekom, a Srbijagas és az Elektrodistribucija Srbije.

Egyelőre nem ismert, hogy ezek a vállalatok mekkora összeget tartottak az Alta Bankban a működési engedély megvonásakor, és érte-e őket közvetlen pénzügyi veszteség.

Az N1 arról is beszámolt, hogy az Intesa Invest két befektetési alapjának volt lekötött betétje az Alta Bankban. Az alapkezelő közlése szerint a követeléseket a szükséges számviteli értékelés során figyelembe veszik, a pénz visszaszerzésére pedig a csődeljárás keretében törekednek.

A Szerb Nemzeti Bank mindeközben hangsúlyozta, hogy a szerbiai bankrendszer stabil, megfelelő tőkével és likviditási tartalékokkal rendelkezik. A jegybank szerint egyetlen pénzintézet problémáit nem szabad a teljes bankszektor helyzetével azonosítani.

A belgrádi gazdasági bíróság keddi döntésével tehát megkezdődött az Alta Bank felszámolásához vezető eljárás, de továbbra is nyitott kérdés, hogy mekkora összegek hiányoznak a pénzintézet vagyonából, és a betétbiztosítással nem fedezett követelésekből mennyi térülhet meg.

A következő napokban a betétesek szempontjából a legfontosabb fejlemény a kifizetések pontos menetrendjének közzététele lesz.