Đedović Handanović: Szerbia energetikai szempontból stabil, 2035-ig 15 milliárd eurós beruházást terveznek

Szerbia energetikai szempontból stabil ország, az állam pedig 2035-ig 14–15 milliárd eurót tervez beruházni az energiaágazatba – jelentette ki Dubravka Đedović Handanović ügyvezető bányászati és energiaügyi miniszter a K1 televízió reggeli műsorában.

A tárcavezető a fejlesztések között említette a földgázvezetékek nemzetközi összeköttetéseinek kiépítését, a Szerbiai Villanygazdaság új termelőkapacitásait, a megújuló energiaforrások fejlesztését, valamint a villamosenergia-hálózat korszerűsítését. Hozzátette, hogy helyreállították az 1999-es bombázások során megsemmisült kőolajszármazék-tárolókat is. Véleménye szerint Szerbia ma jóval nagyobb energiabiztonsággal rendelkezik, mint húsz évvel ezelőtt.

A lakossági energetikai támogatásokról szólva elmondta, hogy ezek biztosítását az ország stabil pénzügyi helyzete teszi lehetővé. Hangsúlyozta, hogy a szociálisan rászoruló fogyasztóknak nyújtott kedvezmények nem a választási kampány részét képezik, hiszen hasonló támogatásokat 2023-ban és 2024-ben is folyósítottak.

A leginkább rászoruló nyugdíjasok a téli időszakban havi ezer dináros villanyszámla-kedvezményben részesülnek. Amennyiben a villanyóra a nevükön van, a támogatást automatikusan megkapják, külön igénylés nélkül. Az állam évente mintegy négymilliárd dinárt fordít ezekre a támogatásokra, amelyekből körülbelül 190 ezer polgár részesül. A jogosultak a villamos energiára vagy a fűtésre vonatkozó kedvezményt vehetik igénybe.

A miniszter kitért az energiafogyasztási szokásokra is. Úgy véli, a fiatalabb generációk fogyasztásközpontúbbak, miközben gyakran hangsúlyozzák a környezetvédelem fontosságát. Szerinte a folyamatos készülékcsere és a pazarló energiafelhasználás ellentmond a környezettudatos szemléletnek, az idősebb nemzedékek pedig felelősebben bánnak az energiával.

Az üzemanyagok jövedéki adójának csökkentéséről elmondta, hogy az intézkedés jelentős bevételkiesést okoz az állami költségvetésnek. Hozzátette azonban, hogy az energiabiztonság megőrzése érdekében más intézkedéseket is bevezettek, köztük az energiaárak emelkedésének mérséklését, hogy a nemzetközi piacokon tapasztalható drágulás ne teljes mértékben terhelje a fogyasztókat.

Đedović Handanović az európai energiaválságról szólva elmondta: az Európai Unió elhamarkodott döntésekkel mondott le az olcsó energiahordozókról, elsősorban a földgázról. Szerinte ennek következményeit az európai polgárok és a gazdaság ma is érzik, különösen a 2022-ben és 2023-ban kialakult helyzet miatt.

A miniszter úgy véli, hogy az energiaárak emelkedése hozzájárult az európai gazdasági és társadalmi feszültségekhez. Példaként Németországot említette, ahol állítása szerint gyárbezárások és tömeges elbocsátások történtek, amelyek a politikai folyamatokra is hatással voltak.

A Franciaországban és más európai országokban tapasztalható zavargásokkal kapcsolatban kijelentette, hogy a gazdasági és társadalmi nehézségek nem igazolhatják az erőszakot és a vandalizmust. Párhuzamot vont az európai megmozdulások és a Szerbiában az elmúlt két évben történt tiltakozások között. Véleménye szerint mindkét esetben a legitim módon megválasztott állami vezetés elleni fellépésről van szó.

Đedović Handanović bírálta a szerbiai plénumokat és polgári gyűléseket is, amelyek szerinte támogatásukról biztosították a franciaországi és olaszországi tüntetőket. Úgy fogalmazott, hogy az állami intézmények működésének alapja a szervezettség, a felelősség és a polgárok érdekeinek képviselete kell hogy legyen.

A külpolitikai nyomásgyakorlásról szólva kitért az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokra is. Elmondta, hogy Szerbia továbbra is orosz energiahordozókat vásárol, Oroszország pedig nem ismeri el Koszovó függetlenségét. Szerinte ezek fontos szempontok annak mérlegelésekor, hogy Belgrád csatlakozzon-e az Oroszország elleni szankciókhoz, illetve milyen lépéseket tegyen a Szerbiai Kőolajipari Vállalat, a NIS orosz tulajdonrészével kapcsolatban.

A közelgő télről szólva a miniszter figyelmeztetett, hogy az idei fűtési idény különösen nagy kihívást jelenthet. Ennek egyik oka a Duna alacsony vízállása, amely várhatóan november közepéig nem javul számottevően, a másik pedig az energiahordozók magas ára. Mint mondta, az árak ismét megközelítik a 2022-ben tapasztalt szintet, ami aggodalomra ad okot.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szerbiai polgárok az elmúlt évek energiaválságából viszonylag keveset érzékeltek, mivel az állam intézkedésekkel biztosította az ellátás folyamatosságát és mérsékelte az áremelkedések hatását.

A miniszter végül a társadalmi feszültségek békés rendezésének fontosságát hangsúlyozta. Szerinte a politikai versengésnek a különböző programok és elképzelések bemutatásáról kell szólnia, hogy a polgárok megismerhessék, mit kínálnak számukra az egyes politikai szereplők.