Simić: A minimálbér a tisztességes megélhetés mindössze 42 százalékát fedezi

Illusztráció
Illusztráció (Fotó: MI által generált kép)

2026. augusztus 20. [9:04]

Betűméret:                     

Csökken a különbség a minimálbér és a tisztességes megélhetéshez elegendő fizetés között, amelynek összegét idén 154.740 dinárra becsülték.

A minimálbér azonban továbbra is a tényleges megélhetési szükségletek kielégítéséhez szükséges összeg kevesebb mint felét fedezi – jelentette ki Ana Simić, az Emancipációs Politikák Központjának projektkoordinátora.

Az Emancipációs Politikák Központja minden évben kiszámítja a megélhetéshez szükséges fizetés összegét, vagyis azt a jövedelmet, amely a munkavállalók és családjuk alapvető szociális és létfenntartási szükségleteinek fedezésére lenne elegendő.

„Növekedési tendencia figyelhető meg, vagyis a minimálbér és a megélhetéshez szükséges fizetés közötti különbség csökken ahhoz képest, amikor először kezdtük kiszámítani ezt az összeget. 2018-ban a szerbiai minimálbér a megélhetéshez szükséges fizetésnek mindössze 25 százalékát tette ki, ma pedig 42 százalékát” – mondta Ana Simić, miután a kormány képviselői tegnap hivatalosan bejelentették, hogy javaslatuk szerint 2027-ben 70.470 dinár lenne a minimálbér.

Simić arra figyelmeztetett, hogy a különbség továbbra is jelentős, és nehezen áthidalható, különösen a minimálbér szerinte csekély mértékű emelése miatt. Kifogásolta azt is, hogy a minimálbért továbbra is a minimális fogyasztói kosárhoz, nem pedig a munkavállalók és családjuk tényleges szükségleteihez igazítják.

Emlékeztetett arra, hogy a munkaügyi és szociális jogokkal foglalkozó Emancipációs Politikák Központja 2018 óta teszi közzé a szerbiai tisztességes megélhetéshez szükséges fizetésre vonatkozó számításait.

„Azóta rendszeresen frissítjük és közzétesszük számításainkat, általában abban az időszakban, amikor a minimálbér összegéről folynak a tárgyalások” – mondta Simić.

A jelenlegi minimálbér-tárgyalásokról szólva elmondta, hogy a Szerbiai Munkáltatók Uniója elfogadta a kormány javaslatát, miután a fizetések adómentes részének növelését is kilátásba helyezték, a szakszervezetek azonban nem fogadták el a felajánlott összeget.

Simić hozzátette, a kormány jelezte annak lehetőségét, hogy a következő év folyamán ismét felülvizsgálják a minimálbért. Ezt a lehetőséget a szakszervezetek tavaly elutasították.

Szerinte a szakszervezetek valószínűleg azért nem fogadták el ezt a javaslatot, mert korábban azt jelentették be, hogy 2027-ben 650 euró lesz a minimálbér.

„A munkáltatók kaptak bizonyos engedményeket, a szakszervezetek viszont nem, végső soron azonban a kormány hozza meg a végleges döntést, és amennyire látom, nem várhatók jelentősebb változások” – fogalmazott Simić.

Hangsúlyozta, hogy a minimálbér minden egyes emelése sokat jelent azoknak, akik ebből élnek, de ennél is fontosabb kérdés, hogy miként számítják ki a minimálbért, és mihez viszonyítják annak összegét.

„A minimálbért mindig a minimális fogyasztói kosárhoz igazítják, ennek azonban nem lenne szabad mércének lennie. A munkatörvényünk kimondja, hogy a minimálbérnek elegendőnek kell lennie a munkavállalók és családjuk szociális és létfenntartási szükségleteinek kielégítésére” – mondta Simić.

Szavai szerint a minimális fogyasztói kosár csak a létfenntartáshoz szükséges minimumot fedezi, és nem veszi figyelembe az oktatásra, kultúrára, hobbikra és a méltó élet egyéb területeire fordítandó kiadásokat.

Mint elmagyarázta, a számítás során abból indulnak ki, hogy a háztartások mennyit költenek élelmiszerre, majd ehhez viszonyítják az egyéb kiadásokat. A cél az, hogy az élelmiszerek biztosítása után elegendő pénz maradjon ruházkodásra, lakhatásra, közlekedésre, rezsire, oktatásra, szabadidőre, kultúrára, egészségügyi ellátásra, higiéniára és pihenésre, valamint a bevétel egy kisebb része előre nem látható kiadásokra is rendelkezésre álljon.

„Jelenleg az a helyzet, hogy nemcsak a minimálbérből élőknek, hanem a lakosság jelentős részének is kölcsön kell kérnie, ha elromlik valami otthon, ha meghívják egy esküvőre, vagy ne adj´ isten, haláleset történik. Aki teljes munkaidőben dolgozik, annak nem lenne szabad ilyen helyzetbe kerülnie” – fogalmazott Simić.