Akár 60 százalékkal is csökkenhet a kukoricatermés Vajdaságban: Kifizetődő még a növénytermesztés Szerbiában?

Az idei szárazság súlyosan érintette a vajdasági termőföldeket, a gazdák pedig a megfeleződött terméshozam mellett a napraforgó alacsony, mindössze 40 dináros felvásárlási árával is kénytelenek szembenézni.

Bánátban a magas hőmérséklet és a csapadékhiány már súlyos következményekkel járt a termesztett növényekre. Felmerül a kérdés, mi marad a gazdáknak egy olyan idény után, amelyet veszteségek és veszteséges termelés jellemez?

A károk mértékéről Jovan Simeonov homokbálványosi (Bavanište) gazdálkodó elmondta, hogy a terméshozam drasztikusan visszaesett az átlagos évekhez képest – írja az Insajder.

„Az idei szárazság, akárcsak a tavalyi, jelentősen károsította valamennyi mezőgazdasági kultúrát. A napraforgó terméshozama mintegy 30–40 százalékkal csökkent, a kukoricáé pedig ennél is nagyobb mértékben, 50, de akár 60 százalékkal is elmaradhat egy átlagos, normális év termésétől, és még csak nem is rekordévekről beszélek” – hangsúlyozta Simeonov.

A gazdálkodó szerint az időjárási viszontagságok a kukoricát sújtották a legsúlyosabban.

„Egyértelműen a kukorica szenvedte el a legnagyobb károkat. A napraforgó tenyészideje rövidebb, és a júliusi esőkből még valamennyit hasznosítani tudott, a kukorica azonban éppen a beporzás időszakában volt, amikor beköszöntött a 40 fokos hőség, ezért ez a növény károsodott a leginkább” – magyarázta.

Az idény eleji várakozásokat a jelenlegi helyzettel összehasonlítva Simeonov konkrét adatokkal érzékeltette a terméskiesést.

„A napraforgónál a mi vidékünkön a hektáronkénti 3,5 tonnás termés teljesen normálisnak számított. Kukoricából a hektáronkénti 11 tonna megfelelő hozamnak mondható, most viszont nem hiszem, hogy 5-6 tonnánál több lesz hektáronként, még a legjobb esetben sem. Napraforgóból pedig szerintem nem lesz több 2,5 tonnánál hektáronként, de lehet, hogy még ennél is kevesebb” – mondta az Insajdernek.

A napraforgó jelenlegi, kilogrammonkénti 40 dináros felvásárlási áráról Simeonov azt mondta, hogy az még az alapvető termelési költségeket sem fedezi.

„Ezzel a 40 dináros árral egyáltalán nem kifizetődő a termelés, hiszen a legalacsonyabb termelési költség is mintegy 80 ezer dinár hektáronként, és a jelenlegi ár mellett körülbelül ennyi bevételre számíthatunk. Nem látom, hogyan lehetne ebből nyereséget elérni, vagy hogyan maradhatnának fenn a gazdálkodók” – hangsúlyozta.

Számításai szerint a napraforgó felvásárlási árának jelentősen magasabbnak kellene lennie ahhoz, hogy a termelők fenn tudjanak maradni.

„Az állam találkozót szervezhetne az olajgyárakkal, hogy kiderüljön, mi a probléma, hiszen a környező országokban, a régióban mindenhol magasabb a napraforgó ára, mint nálunk. Meg kellene vizsgálni, hol keletkezik ez a különbség, és ki teszi zsebre. Ami a tiltakozásokat illeti, Požarevacon lesz egy találkozó, ott majd eldől, hogyan tovább, mert a 40 dináros ár valóban elfogadhatatlan” – mondta.

A szerbiai mezőgazdasági helyzetet összegezve Simeonov elmondta: ma már csak szeretetből és a családi hagyomány miatt foglalkoznak növénytermesztéssel, nem pedig a nyereség reményében.