Milyen repülőjegyárakra számíthatunk, ha távozik a Wizz Air és a Ryanair?

Amellett, hogy Szerbiából gyakorlatilag csak Montenegróba lehet külföldre utazni vonattal, az idei évtől a légi közlekedési ágazat feszült helyzete is arra kényszerítheti a polgárokat, hogy kétszer is meggondolják, mielőtt tervezgetni kezdik az utazást.

A repülőjegyek ára már megemelkedett az üzemanyag világpiaci drágulása, valamint a Szerbiai Kőolajipari Vállalatot (NIS) érintő szankciók okozta hazai problémák miatt, most pedig újabb drágulás várható.

A Nova ekonomija beszélgetőpartnerei szerint ennek oka ezúttal a francia Vinci vállalatnak adott koncesszió, amely ellehetetleníti a komoly konkurenciát.

Ez az idegenforgalomra és a polgárokra egyaránt hatással lesz. A szerbiai áremelkedés ezúttal nem az iráni háború következménye, hanem annak, hogy a szerbiai hatóságok nem hajlandók tárgyalásokba bocsátkozni a fapados légitársaságokkal, továbbá szerepet játszik a NIS körül kialakult helyzet is.

A belgrádi utasok minden jel szerint elveszíthetik a Wizz Airt mint olcsó légitársaságot, amelyet az állam – a cikk állítása szerint – kiszorít a belgrádi repülőtérről, nyilvánvalóan az Air Serbia javára. Nišből eközben kivonul a Ryanair, az üzemanyag-beszerzéssel kapcsolatos szabályozási problémákra hivatkozva. Ez arra utalhat, hogy a NIS-szel kapcsolatos nehézségek állnak a háttérben.

A Nova ekonomija forrásai ugyanakkor azt állítják, hogy valójában a szerb állam azon kötelezettségvállalása húzódik meg a háttérben, amelynek értelmében meg kell akadályoznia a niši repülőtér „túlzott” fejlődését, mert az árthatna a Vinci üzleti érdekeinek a surčini Nikola Tesla repülőtéren.

Predrag Vujović, a JAT egykori igazgatója szerint elkerülhetetlen a repülőjegyek drágulása. Úgy véli, a fapados légitársaságok kivonulása nemcsak a polgároknak árt, hanem a szerbiai költségvetésnek is veszteséget okoz, mivel kevesebb átrepülési díj folyik majd be.

Vujović egy harmadik lehetséges veszteségre is figyelmeztetett, amely szerinte a belgrádi repülőtér koncessziója miatt fenyegeti Szerbiát.

„Bármilyen tevékenységről legyen is szó, ha nincs konkurencia, a piacon maradó szereplő maga határozza meg az árat. Az Air Serbia az olyan stabil útvonalakon, mint például a moszkvai, egyedüli légitársaságként olyan feltételeket szabhat, amilyeneket akar. Ez természetesen azt jelenti, hogy az árak emelkedni fognak. Az állam azzal, hogy nem tárgyal ott, ahol kellene – konkrétan a Ryanairrel –, úgy döntött, hogy saját magát fosztja meg költségvetési bevételektől. A polgárokat kettős kár éri: a verseny hiánya miatt drágább jegyeket fizetnek, miközben a rossz szerződésekből eredő költségvetési veszteségeket is ők finanszírozzák” – magyarázta Vujović.

Szerinte egyértelmű, hogy az állam a nemzeti légitársaság támogatása mellett döntött, „amely valójában nem is nemzeti”, a verseny megszűnése pedig csak Szerbiának és polgárainak árthat. Vujović szerint a Polgári Légiközlekedési Igazgatóság annak az utasításai szerint jár el, aki a vezetőségét kinevezi, ez pedig befolyásolja azt is, hogy mely légitársaságok számára engedélyezik a repülést.

Bár az igazgatóság azt állítja, hogy senkinek sem tiltotta meg a járatok üzemeltetését, Vujović szerint ezt közvetett módon is meg lehet tenni, például elfogadhatatlan időpontok kijelölésével. Ilyen lehet, ha egy légitársaság csak hajnali 1 és 3 óra közötti járatokra kap engedélyt, amit komoly légitársaságok nem tudnak elfogadni.

De mi lehet az a harmadik költség, amely mindezeken felül még a polgárokat terhelheti?

Vujović Magyarország példáját említi, ahol az államnak meg kellett térítenie a koncessziós szerződés aláírásakor előirányzott és a ténylegesen megvalósult utasforgalom közötti különbséget. Szerinte hasonló helyzet Szerbiában is előállhat.

Véleménye szerint minden arra utal, hogy Szerbia előnyben részesíti a Vincit és a koncessziós megállapodást, miközben nem teszi lehetővé a valódi versenyt, hanem éppen ellenkezőleg, elfojtja azt. Ez közvetlenül csak a francia koncessziós társaságnak kedvez, Szerbiának viszont jelentős károkat okoz.

Távozik a másik fapados légitársaság is

A Nova ekonomija légiközlekedési ágazatból származó forrásai a Ryanair és Szerbia között kialakult konfliktus másik oldalát is ismertették.

Állításuk szerint a fapados légitársaságok – ahogyan a világ más részein is – igyekeznek a lehető legalacsonyabbra szorítani működési költségeiket azokban az országokban, ahonnan járatokat üzemeltetnek. A források szerint Nišben a Ryanair az eddiginél kedvezőbb feltételeket próbált kialkudni, amit az állam elutasított, mivel korábban már számos kedvezményt biztosított a társaságnak, különösen az üzemanyaggal kapcsolatban. Szerbia nehéz helyzetben van a repülőgép-üzemanyag ellátása terén a NIS elleni szankciók miatt, ezért a légitársaságok többsége már nem is Szerbiában tankol.

Aleksandar Seničić, a Szerbiai Utazási Irodák Nemzeti Szövetségének (YUTA) igazgatója azt mondta, bár nem ismeri részletesen a helyzetet, szerinte a problémát a Ryanair járatai iránti elégtelen érdeklődés okozhatta. Tény, hogy sok szerbiai polgár számára még a fapados repülőjegyek is megfizethetetlenek, amit szerinte azok a közelmúltbeli statisztikák is alátámasztanak, amelyek azt mutatják, hányan engedhetnek meg maguknak egyáltalán nyaralást.

Seničić úgy véli, nem feltétlenül maguk a jegyek drágulnak majd, hanem megszűnik az olcsóbb repülés lehetősége, mivel a Szerbiában eddig működő két fapados légitársaság, a Wizz Air és a Ryanair is távozik.

„Nincs világos terv, és Nišben bizonyos járatokat kisebb mértékben üzemeltetnek majd. Ez mindenképpen árt az idegenforgalomnak, és bárhogyan is elemezzük a helyzetet, az állam veszteséget szenved a légi közlekedés jelenlegi helyzete miatt” – mondta Seničić.

Szerbia azt kockáztatja, hogy visszatér a korábbi állapot, amikor az országban nem voltak fapados járatok.

Seničić szerint világos légiközlekedési stratégiával lehetne eredményeket elérni ezen a területen. Megoldás lehetne például, ha az ország kisebb repülőtereit kizárólag fapados járatok kiszolgálására használnák. Ilyen tervek azonban jelenleg nincsenek, amit mindkét megszólaló jelentős veszteségnek tart.