Đedović: Stabil az áramellátás, a termelés a körülményekhez igazodik

Dubravka Đedović Handanović bánya- és energiaügyi miniszter ma közölte, hogy a Duna vízállása történelmi mélyponton van, és a Đerdap vízerőmű áramtermelése is rendkívül alacsony. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az energiarendszer stabil, és nincs ok aggodalomra.

„A Duna vízállása történelmi mélyponton van, a vízhozam másodpercenként mintegy 1.400 köbméter. Ez alacsonyabb a 2003-ban és 1985-ben mért korábbi minimumoknál is. A Đerdap 1 vízerőmű termelése az 1970-es üzembe helyezése óta most a legalacsonyabb. Mindez rendkívül összetett helyzetet teremt, de nincs ok aggodalomra, a rendszer stabil, és felelősségteljesen irányítják” – nyilatkozta a miniszter a Pink Televíziónak.

Hozzátette, hogy a környező országok villamosenergia-termelésében kialakult helyzet sem tekinthető szokványosnak.

Ez az árampiaci árakra is nyomást gyakorolt. Đedović Handanović szerint tegnap Szerbiában megawattóránként 250–260 euróra is emelkedtek az árak, ami továbbra is jelentősen magasabb annál az árnál, amelyet a gazdaság és a lakosság fizet.

A hiányzó villamos energiát a piacon szerzik be, ami további pénzügyi terhet jelent.

Arra a kérdésre, hogy milyen a helyzet a Đerdap vízerőműnél, és az alacsony vízállás veszélyeztetheti-e a berendezéseket és az áramfejlesztő egységeket, a miniszter elmondta, hogy valamennyi aggregátor működik, egyiket sem kellett leállítani, és minden beérkező vizet villamos energia előállítására használnak fel.

„Természetesen jóval kisebb mennyiségű áramot termelünk, mivel rendkívül alacsony a vízhozam. A termelés az éves átlag 40–50 százaléka körül alakul, miközben a Đerdap 1 és a Đerdap 2 is csupán kapacitásának 20–30 százalékával működik. Ez jól mutatja a helyzet összetettségét és az alacsonyabb termelést” – mondta.

Hozzátette, hogy folyamatosan ellenőrzik a vízállást, és a szükséges szinten tartják azt a kostolaci és az obrenovaci hőerőművek hűtésének biztosítása érdekében is. Kostolacon emiatt egyes hőerőművi blokkok teljesítményét egyharmadával kellett csökkenteni, ami szintén visszaveti az áramtermelést.

A miniszter szerint kedvező ugyanakkor, hogy a Drina alacsony vízhozama ellenére a vízerőművek és a Bajina Bašta-i szivattyús-tározós vízerőmű a tervezettnél 17–20 százalékkal többet termel, ami további biztonságot jelent az energiarendszer számára.

Emlékeztetett arra, hogy a Szerbiai Villanygazdaság márciusban fejezte be az ország egyetlen szivattyús-tározós vízerőművének, a Bajina Bašta-i létesítménynek a felújítását. Mindkét aggregátort korszerűsítették, és jelenleg mindkettő üzemel.

A széntüzelésű hőerőművekről szólva Đedović Handanović elmondta, hogy több mint harminc év után új hőerőművi blokkot helyeztek üzembe Kostolacon, ami növeli az ellátás biztonságát, ugyanakkor számos meglévő kapacitás már elöregedett.

Hangsúlyozta, hogy a hőerőművek termelése elsősorban a szén minőségétől függ, amely 2010 óta jelentősen romlott, csökkent a fűtőértéke, ez pedig hatással van a megtermelt energia mennyiségére is. A karbantartásokat és a nagyjavításokat ezért gondosan tervezik, hogy az évtizedek óta működő berendezéseket üzemben tarthassák az új kapacitások kiépítéséig.

A miniszter szerint a kihívások ellenére az energiarendszer stabil, miközben a folyamatban lévő beruházások révén megteremtik a feltételeket a helyzet további javításához.

Arra a kérdésre, hogy a szerbiai energiarendszer mennyire képes megbirkózni az extrém hőséggel és szárazsággal, Đedović Handanović emlékeztetett arra, hogy az ország villamosenergia-termelésének mintegy egyharmada a vízerőművekből származik, ezért az aszály és az alacsony vízhozam jelentős nyomást gyakorol a rendszerre.