Szerbiában egyre több a napsütéses napok száma, mégis kevés a napelem

Az idei rendkívüli hőség és szárazság súlyos gondokat okoz Európa energiaellátásában. Az alacsony vízállás miatt több atomerőmű teljesítményét is csökkenteni kellett, a Duna vízi szállítása akadozik, Szerbiában pedig a víz- és hőerőművek termelése visszaesett, ezért az ország villamosenergia-importra szorul.

Miközben a hatóságok naponta takarékosságra kérik a lakosságot, egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy Szerbia miért nem használja ki jobban a napenergia nyújtotta lehetőségeket.

Vladan Šćekić, a Környezetvédelmi Fejlesztési Központ programigazgatója a Biznis.rs portálnak azt mondta, az ország sokkal felkészültebben várhatta volna a jelenlegi helyzetet, ha az elmúlt években nagyobb teret kapnak a háztartási és közösségi napelemes beruházások.

Szerinte a legforróbb napokon – amikor a klímaberendezések miatt a legnagyobb az áramfogyasztás – a naperőművek termelhetnék a legtöbb energiát. A helyben felhasznált villamos energia csökkentené a lakossági villanyszámlákat, mérsékelné a villamosenergia-rendszer terhelését, és kevesebb drága importáram vásárlására lenne szükség.

Hozzátette, hogy a lakosok saját forrásból finanszírozzák a napelemes rendszereket, így valójában mikroberuházókká válnak az energetikai átállásban, ezért nagyobb jogokat és kedvezőbb szabályozást érdemelnének.

A szakértő szerint ugyan az elmúlt öt évben hatályos megújulóenergia-törvény hozott eredményeket, a lehetőségeket messze nem sikerült kihasználni. A technológia ma már széles körben elérhető, és a lakosság részéről is nagy az érdeklődés, a fejlődést azonban bonyolult engedélyezési eljárások, korlátozások és hosszadalmas adminisztráció lassítja.

Úgy véli, az elmúlt hónapok döntései inkább visszafogták a beruházásokat. A nagy napelemes és szélerőmű-projektek csatlakozási vizsgálatait 2029-ig elhalasztották, a 10 és 50 kilowatt közötti rendszerek építését új építésügyi előírások nehezítik, az 50–150 kilowattos erőművek csatlakoztatása pedig gyakran éveket késik. Jelenleg gyakorlatilag csak a legfeljebb 10,8 kilowatt teljesítményű háztartási napelemes rendszerek létesíthetők viszonylag gyorsan.

A szakember szerint az új megújulóenergia-törvénynek egyszerűsítenie kellene az engedélyezési eljárásokat, meg kellene őriznie a már beruházó háztartások jogbiztonságát, valamint lehetővé kellene tennie, hogy a háztartások a megtermelt, de fel nem használt villamos energiát más szolgáltatóknak, energiaközösségeknek vagy a piacnak értékesíthessék.

Vladan Šćekić szerint a szabályozás korszerűsítése és az uniós irányelvekhez való igazítása felgyorsíthatná a megújuló energiaforrások elterjedését, csökkenthetné az energiaszegénységet, és nagyobb energiafüggetlenséget biztosíthatna Szerbiának.

_{Az összeállítás az MI közreműködésével, szerkesztői ellenőrzéssel készült.}