A rekordtermés ellenére is elégedetlenek a gazdák: Alacsonyak a felvásárlási árak

Az idei év kiemelkedően kedvező a szerb mezőgazdaság számára: bőséges gyümölcs- és szántóföldi termés várható, a szakértők szerint több kultúrából is rekordhozam születhet. A termelők örömét azonban beárnyékolja, hogy a felvásárlási árak jelentősen visszaestek, miközben a fogyasztók továbbra is magas árakkal találkoznak a piacokon.

A tavalyi gyenge szezon után idén bőséges a málnatermés, kiváló minőségű a meggy és a szilva, az almákból pedig már érkeznek a korai fajták. A szántóföldi növényeknek is jót tett a június közepétől érkező csapadék: a kukorica, a napraforgó és a szója fejlődése jelentősen javult. A búzaaratás félidejénél a vajdasági földeken hektáronként hat tonnát meghaladó termésátlagot mérnek, a korszerű technológiát alkalmazó gazdaságokban pedig a nyolc tonnát is eléri a hozam.

A jó termés ellenére a gazdák egyre nehezebb helyzetben vannak. A felvásárlók jóval kevesebbet fizetnek a terményekért, mint egy évvel korábban. A málna kilogrammjáért tavaly még akár 600 dinárt is kaptak a termelők, idén azonban a 400 dináros ár elérése is nehézséget jelent. A meggytermelők helyzete még kedvezőtlenebb: míg tavaly 120 dinár körüli árat kaptak kilogrammonként, idén a termés egy részét mindössze 50 dinárért tudták értékesíteni, miközben a piacokon 200 dinár alatt alig lehet meggyet vásárolni.

Hasonló a helyzet a gabonaféléknél is. A világpiaci árak évek óta alacsonyak, a búzáért jelenleg kilogrammonként alig 20 dinárt fizetnek, az idei első ajánlatok pedig csupán 18 dinárról szóltak. A kukorica valamivel drágább, de a szója, a napraforgó és a cukorrépa ára is elmarad a korábbi évek átlagától. Különösen nehéz helyzetben vannak a tejtermelők: a tejüzemek literenként mintegy 40 dinárt fizetnek a tejért, és az ágazatot gyakorlatilag csak az állami támogatás tartja életben.

Szerbiában mintegy 530 ezer család, vagyis közel 1,75 millió ember megélhetése függ közvetlenül a mezőgazdaságtól. Emiatt az alacsony felvásárlási árak nemcsak a gazdákat, hanem az egész gazdaságot érintő kérdéssé váltak.

A szakértők szerint az Európai Unió példája mutatja a lehetséges megoldást. Az unió évtizedek óta jelentős támogatásokkal segíti a mezőgazdaságot, öntözőrendszereket épített ki, kedvezményes hitelekkel ösztönzi a feldolgozóipar fejlesztését, és a termelést, a feldolgozást, valamint az értékesítést egységes rendszerként kezeli. Ennek része az is, hogy a gazdák sok esetben tulajdonosként is részt vesznek a tejüzemek, húsfeldolgozók vagy olajgyárak működtetésében.

A 021.rs szerint Szerbiában is erősíteni kellene a termelők összefogását, korszerűsíteni az öntözési rendszereket, támogatni a dróntechnológia alkalmazását, valamint bővíteni a vidéki feldolgozókapacitásokat. Emellett a dinár erős árfolyama rontja a szerb mezőgazdasági termékek exportversenyképességét, miközben olcsóbbá teszi az importot. Ez tovább nehezíti a hazai gazdák helyzetét, és visszafoghatja a mezőgazdasági beruházásokat is.