Újra emelkedik a kőolaj ára: Milyen hatással lesz a világpiaci változás a szerbiai üzemanyagárakra

A közel-keleti konfliktus újbóli kiéleződése ismét jelentős kőolajár-emelkedést idézett elő. A hordónkénti ár csak tegnap több mint 7 százalékkal nőtt. Tomislav Mićović, a Szerbiai Kőolajipari Vállalatok Szövetségének képviselője szerint a kőolaj ára tegnap drámai mértékben megváltozott, jelenleg pedig átlagosan mintegy 80 dollárba kerül hordónként. Kiemelte, hogy a nyersolaj ára az üzemanyag végső fogyasztói árának mindössze 20–30 százalékát teszi ki, a beszerzési árak pedig olyan magasak, hogy a kiskereskedők nem tudnak ennél alacsonyabb árat kínálni.

Tomislav Mićović az RTS-nek elmondta, hogy a kőolaj hordónkénti ára a tegnapi nap folyamán drámai mértékben megváltozott, és jelenleg már átlagosan 80 dollár körül alakul.

„Az elmúlt néhány hónap meredek árcsökkenése annak volt a következménye, hogy a Perzsa-öbölből számos olajszállító hajó futott ki, ami jelentősen növelte a kínálatot. Ugyanebben az időszakban az Egyesült Arab Emírségek kilépett az OPEC-ből, és szintén növelte a kitermelését. Emellett Irán – bár erről kevés szó esett a nyilvánosságban – általános engedélyt kapott arra, hogy nyersolaját a teljes világpiacon értékesítse, és ez a lehetőség egészen július 7-éig fennállt” – mondta Mićović.

Holnap teszik közzé a szerbiai töltőállomások új üzemanyagárait. Mićović rámutatott, hogy a nyersolaj világpiaci ára soha nem hat ki közvetlenül a hazai üzemanyagárakra.

Mint mondta, június 18-a óta folyamatosan emelkedett a gázolaj tőzsdei ára, július 7-én 983 dollár volt hordónként, tegnap pedig a tőzsdék már arról számoltak be, hogy a kereskedés több mint 1.100 dolláros hordónkénti áron zárult.

„Ezek ismét olyan drámai változások, amelyek szükségszerűen az üzemanyagárak emelkedéséhez vezetnek, hiszen a benzinkutak nem tudják a referenciaárnál olcsóbban beszerezni az üzemanyagot” – magyarázta Mićović.

A nyersolaj ára az üzemanyag árának csupán 20–30 százalékát teszi ki

Arra a kérdésre, hogy a szerbiai üzemanyagárak miért nem követik közvetlenül a világpiaci olajárak alakulását, Mićović azt válaszolta, hogy a nyersolaj ára a végső üzemanyagárnak mindössze 20–30 százalékát teszi ki.

„Minden országban az ár legalább fele – sok esetben ennél is több – állami illetékekből és adókból áll. Ezekre a nyersolaj ára egyáltalán nincs hatással. A fennmaradó részben pedig benne van a nyersanyag ára, a szállítás, a finomítás, a bonyolult feldolgozási folyamatok, az elosztás és számos egyéb költség. Az emberek azért várnak jelentős árváltozást, mert magának a nyersanyagnak az ára látványosan ingadozik” – mondta.

Hozzátette, hogy a beszerzési árak jelenleg olyan magasak, hogy a kiskereskedelmi forgalmazók nem tudnak ennél alacsonyabb árakat alkalmazni.

„Nálunk ráadásul nem a piac, hanem az állam határozza meg az üzemanyagárakat, ugyanakkor ezeket a piaci tényezőket figyelembe kell venni, mert bármilyen jelentősebb eltérés ellátási kockázatokat és piaci instabilitást idézhet elő” – hangsúlyozta.

Az OPEC-nek az Emírségek nélkül új politikát kell kialakítania

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) növeli a nyersolaj-kitermelést. Tomislav Mićović szerint a szervezetnek az Egyesült Arab Emírségek kilépése után át kell alakítania politikáját.

„Az OPEC hét legnagyobb olajtermelő országa önként vállalta, hogy szabályozza a kitermelési mennyiségeket, részben pótolva azt a szerepet, amelyet korábban az Egyesült Arab Emírségek töltött be. A jelenlegi piaci hatások miatt természetesen csökkenteni fogják a termelést is. Július 5-én tartották ülésüket, amelyen döntés született az OPEC+ csoport – amelynek Oroszország is tagja – termelésének visszafogásáról. Az Emírségek nélkül azonban ezek az intézkedések várhatóan jóval kisebb hatást gyakorolnak a piacra. Meglátjuk, hogyan alakul a helyzet, hiszen ma már nem ez az egyetlen, és nem is a meghatározó tényező a nyersolaj árának alakulásában” – mondta Mićović.

Arra a kérdésre, hogy mi várható az év végéig, Mićović úgy fogalmazott: a jelenlegi körülmények között minden ilyen előrejelzés hosszú távúnak számít, és az év elején, amikor a kőolaj ára még 60 dollár volt hordónként, senki sem számított ilyen mértékű drágulásra.