Szerbiában drágább az álomotthon

Bár első pillantásra nem tűnik jelentősnek a különbség a 3 és a 4,5 százalékos kamatláb között, egy harmincéves lakáshitel esetében ez már több tízezer eurós eltérést is jelenthet.

Míg Szlovéniában és Horvátországban ma átlagosan 3 százalék körüli kamattal lehet lakáshitelt felvenni, addig Szerbiában továbbra is jóval drágább a lakásvásárlás hitelből – írja a Demostat.

A három ország jegybankjának adatai alapján Szlovéniában az új lakáshitelek átlagos kamata idén mintegy 3 százalék, Horvátországban pedig 3,03 százalék körül alakul. A Horvát Nemzeti Bank szerint az ország 2026-ba is stabil kamatkörnyezettel lépett.

Szerbiában ezzel szemben az újonnan folyósított lakáshitelek átlagos kamata továbbra is 4,5 százalék körül mozog. Bár a Szerb Nemzeti Bank az elmúlt években különböző szabályozásokkal igyekezett mérsékelni a kamatemelkedés hatását, a hitelfelvétel költsége még mindig számottevően magasabb, mint a két szomszédos euróövezeti országban.

Kis különbség, nagy többletköltség

A kamatlábak közötti másfél százalékpontos eltérés hosszú távon komoly pénzügyi terhet jelenthet. A Demostat szemléltető számítása szerint ugyanakkora hitelösszeg esetén egy szerbiai hitelfelvevő havonta átlagosan mintegy 75 euróval fizethet többet, mint egy horvát vagy szlovén lakásvásárló. Egy 30 éves futamidő alatt ez a különbség már több tízezer euróra rúghat.

Ez nem csupán statisztikai adat: közvetlenül befolyásolja, hogy egy család mekkora lakást engedhet meg magának, mekkora lesz a havi törlesztőrészlete, és összességében milyen életszínvonalat tud fenntartani.

Az eurózóna előnye

Szlovénia és Horvátország esetében az alacsonyabb kamatok egyik legfontosabb oka, hogy mindkét ország az euróövezet tagja. Az egységes monetáris rendszer stabilabb finanszírozási környezetet biztosít, ami kedvezőbb hitelkamatokban is megmutatkozik.

Horvátországban további előnyt jelent, hogy a bankok a lakás értékének akár 90 százalékát is finanszírozhatják. Ez azt jelenti, hogy a vásárlóknak sok esetben elegendő a vételár 10 százalékát önerőként biztosítaniuk.

Szerbiában magasabb önerő is kell

A szerbiai hitelfelvevőknek nemcsak magasabb kamatokkal kell számolniuk, hanem szigorúbb finanszírozási feltételekkel is. A bankok jellemzően az ingatlan becsült értékének legfeljebb 80 százalékát hitelezik, vagyis a vásárlóknak legalább 20 százalékos önerőt kell felmutatniuk.

Ez különösen a fiatalok és az első lakásukat megvásárolni kívánó családok számára jelent komoly akadályt, hiszen egyszerre kell előteremteniük a magasabb önerőt és vállalniuk a nagyobb havi törlesztőrészleteket.

Nem csupán pénzügyi kérdés

A szakértők szerint a lakáshitelek feltételei ma már nem pusztán banki vagy gazdasági kérdést jelentenek, hanem egyre inkább társadalompolitikai jelentőségük is van. A finanszírozás költsége ugyanis meghatározza, hogy a fiatalok mikor és milyen feltételek mellett tudnak önálló otthonhoz jutni.

Miközben Horvátország és Szlovénia az euróövezeti tagságból fakadó kedvezőbb hitelkörnyezet előnyeit élvezi, Szerbiában továbbra is drágább a lakásvásárlás hitelből. A kamatok közötti látszólag csekély különbség pedig hosszú távon jelentős pluszterhet róhat a családok költségvetésére.