A nyugat-balkáni fuvarozók augusztus 10-éig megoldást várnak Brüsszeltől

A szerbiai, észak-macedóniai, montenegrói és bosznia-hercegovinai fuvarozói egyesületek újabb közös levélben kérik az Európai Bizottságot, hogy augusztus 10-éig kínáljon elfogadható, legalább átmeneti megoldást a hivatásos teherautó-sofőrök schengeni tartózkodási korlátozásaira. A fuvarozók szerint a 90/180 napos szabály a gyakorlatban ellehetetleníti a munkájukat.

A nyugat-balkáni fuvarozói szervezetek újabb közös levélben fordulnak az Európai Bizottsághoz, és azt kérik, hogy Brüsszel augusztus 10-éig kínáljon elfogadható, legalább átmeneti megoldást a hivatásos teherautó-sofőrök schengeni tartózkodási korlátozásaira – közölte a Tanjug. A döntést a szerbiai, észak-macedóniai, montenegrói és bosznia-hercegovinai fuvarozói egyesületek képviselőinek közös belgrádi egyeztetése után jelentették be.

Neđo Mandić, a Međunarodni transport üzleti egyesület elnöke a sajtótájékoztatón azt mondta, elemezték az aktuális helyzetet, és arra jutottak, hogy bár a problémák továbbra is fennállnak, jelenleg nem olyan élesek, mint az előző időszakban. A fuvarozók ennek ellenére azt várják, hogy az Európai Bizottság határidőn belül olyan átmeneti modellt javasoljon, amely nem sodorja bizonytalanságba sem a sofőröket, sem a szállítmányozó vállalatokat.

A vita lényege a schengeni térségben érvényes 90/180 napos szabály: a nem uniós állampolgárok rövid tartózkodás esetén legfeljebb 90 napot tölthetnek a térségben bármely 180 napos időszakon belül. A nyugat-balkáni fuvarozók szerint ez a szabály a hivatásos sofőrök esetében nem életszerű, mert munkájukból adódóan gyakran lépnek be az Európai Unióba, tranzitálnak vagy rakodnak, így gyorsan elérhetik a megengedett tartózkodási időt.

A probléma az EU új belépési-kilépési rendszerével, az EES-szel vált sürgetőbbé. A rendszer elektronikusan rögzíti a harmadik országbeli utazók be- és kilépéseit, ezért a korábban útlevélbélyegzők alapján kevésbé átlátható tartózkodási idő sokkal pontosabban ellenőrizhető. A European Western Balkans korábbi beszámolója szerint a fuvarozói egyesületek már februárban arra figyelmeztettek, hogy a 90 napos korlát nem elegendő a nem uniós országokból érkező hivatásos sofőrök munkájához.

A fuvarozók nem először kérnek külön kezelést. Januárban Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Észak-Macedónia teherautó-sofőrjei határterminálokat blokkoltak, tiltakozva az uniós belépési szabályok alkalmazása ellen. A Reuters akkori beszámolója szerint a tiltakozók arra figyelmeztettek, hogy a szabályok munkahelyeket és fuvarozócégeket veszélyeztethetnek, miközben a Nyugat-Balkán fontos tranzitútvonal az Európai Unió, Törökország és a Közel-Kelet között.

Az Európai Bizottság korábban jelezte, hogy dolgoznak egy átmeneti modellen a nyugat-balkáni hivatásos sofőrök problémájának kezelésére. A European Western Balkans februári beszámolója szerint a brüsszeli egyeztetésen felmerült, hogy a teherautó-sofőröket, valamint más sokat utazó szakmai csoportokat – például sportolókat és turnézó művészeket – ne egyszerű turistaként kezeljék, hanem számukra hosszabb tartózkodást lehetővé tevő megoldást keressenek, szigorú ellenőrzés mellett.

A fuvarozói egyesületek szerint az ügy nemcsak a sofőrök munkakörülményeiről szól, hanem az egész régió gazdaságáról is. A nyugat-balkáni vállalatok erősen kötődnek az uniós piacokhoz, a késedelmek, a sofőrhiány vagy a tartózkodási korlátok miatti kiesések pedig a szállítási láncokat is megterhelhetik. A New Union Post korábbi elemzése szerint a digitális ellenőrzés és a szigorúbb végrehajtás különösen azokat a térségbeli cégeket érinti, amelyek napi működésükben az uniós piacra támaszkodnak.

A mostani közös levél ezért újabb nyomásgyakorlás Brüsszel felé. A fuvarozók azt szeretnék elérni, hogy augusztus 10-éig legalább olyan átmeneti megoldás szülessen, amely lehetővé teszi a hivatásos sofőrök munkavégzésének folytatását anélkül, hogy a schengeni tartózkodási szabályok miatt kitiltással, deportálással vagy hosszabb kényszerszünettel kellene számolniuk. A végleges megoldás ugyanakkor várhatóan összetettebb uniós jogalkotási és tagállami egyeztetési folyamatot igényelne.