Az energia- és az élelmiszerárak hajtják az inflációt

Az elmúlt hónapok viszonylagos nyugalma után ismét gyorsulni kezdett az infláció Szerbiában, és egyre több közgazdász figyelmeztet arra, hogy az év végére az áremelkedés mértéke meghaladhatja a korábban várt szintet is.

Bár a hivatalos adatok szerint a jelenlegi infláció még mindig jóval alacsonyabb, mint a 2022-es és 2023-as csúcsidőszakban, a mindennapi vásárlások során sok háztartás már most erősebben érzékeli az árak emelkedését, írja az Insajder.

A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai alapján az éves infláció áprilisban 2,8 százalékról 3,3 százalékra nőtt. A Szerb Nemzeti Bank előrejelzése szerint az év végére az infláció megközelítheti a 4,5–5 százalékos szintet, míg egyes nemzetközi becslések – köztük a Nemzetközi Valutaalapé – akár 5,2 százalékos inflációval is számolnak.

A gazdasági elemzők szerint az elmúlt hónapok adatai arra utalnak, hogy az árnyomás korántsem szűnt meg teljesen. Sőt, több tényező egyszerre kezdte ismét felfelé húzni az árakat: a nemzetközi energiapiaci bizonytalanság, az üzemanyag drágulása, a szállítási költségek növekedése, valamint az élelmiszerárak emelkedése.

Különösen érzékenyen érinti a lakosságot az alapvető élelmiszerek drágulása. A zöldség- és gyümölcsárak emelkedése már most jól látható a piacokon és az üzletekben, miközben a szállítási költségek növekedése további áremelkedést vetíthet előre az agrártermékek esetében is.

Saša Đogović közgazdász szerint „teljesen bizonyos”, hogy az infláció átlépi majd a jegybank által korábban kijelölt felső határt. Úgy véli, az év eleje óta fokozatosan készültek elő az újabb drágulási hullám feltételei, áprilistól azonban már egyértelműen felgyorsult a fogyasztói árak emelkedése.

A szakértő szerint ebben meghatározó szerepet játszik a Közel-Keleten kialakult geopolitikai helyzet, különösen az Egyesült Államok, Izrael és Irán közötti konfliktus következményei. Az energiapiacok rendkívül érzékenyen reagálnak a térség eseményeire, hiszen a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala, a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság azonnal megjelenik a kőolaj világpiaci árában is.

A közgazdász rámutatott: míg a Nemzetközi Valutaalap korábban 90–95 dolláros hordónkénti olajárral számolt, az elmúlt hetekben a kőolaj ára már jóval 100 dollár fölé emelkedett, sőt egyes napokon a 110 dollárt is elérte. Ha ez a szint tartósan fennmarad, az infláció mértéke a jelenlegi várakozásokat is meghaladhatja.

Az üzemanyag drágulása ráadásul nemcsak közvetlenül érinti az autósokat és a közlekedést, hanem közvetetten szinte minden termék árát befolyásolja. A magasabb szállítási költségek ugyanis fokozatosan beépülnek az élelmiszerek, a mezőgazdasági termékek és más fogyasztási cikkek áraiba is.

A szakértők szerint az áremelkedés egyik kevésbé látványos, de fontos oka az is, hogy idén megszűntek azok a kereskedelmi árréskorlátozások, amelyeket a szerb kormány tavaly szeptemberben vezetett be egyes termékek esetében. Ezek az intézkedések ideiglenesen fékezték a bolti árak növekedését, azonban kifutásukkal ismét nagyobb mozgástér nyílt a kereskedők előtt az árak emelésére.

Đogović szerint ez különösen az őszi hónapokban válhat majd érezhetővé, amikor az idei magasabb árakat már a tavalyi, mesterségesen visszafogott árszintekkel hasonlítják össze.

A szerb kormány az elmúlt időszakban részben az üzemanyagokra kivetett jövedéki adó csökkentésével próbálta enyhíteni a drágulás hatását. A szakértő azonban arra figyelmeztetett, hogy ez az eszköz csak rövid távon működhet.

Mint mondta, a költségvetés egyre nagyobb nyomás alatt áll, a növekvő deficit miatt pedig az állam hosszabb távon aligha engedheti meg magának, hogy tovább mérsékelje az üzemanyagokra rakódó adóterheket. A becslések szerint a költségvetési hiány akár a GDP három százalékát is meghaladhatja.

A hivatalos inflációs adatok és a lakosság mindennapi tapasztalata között továbbra is jelentős különbség érzékelhető. Sokan úgy érzik, hogy a bolti árak jóval gyorsabban nőnek annál, mint amit a statisztikák mutatnak.

A közgazdász szerint ennek oka részben az, hogy minden háztartás más termékeket vásárol rendszeresen. Azok a családok, amelyek költségvetésében nagyobb arányt képviselnek az élelmiszerek, az üzemanyag vagy a közlekedési kiadások, erősebben érzékelik az inflációt, mint azok, akiknek fogyasztási szerkezete eltérő.

Különösen a zöldpiacokon és a kisebb termelőknél válhat látványossá a drágulás a következő időszakban, mivel a mezőgazdasági termelés és a szállítás költségei folyamatosan emelkednek.

A nagy kereskedelmi láncok egyelőre részben képesek tompítani az árnövekedés hatását, mivel nagyobb árumennyiséget vásárolnak, és erősebb tárgyalási pozícióval rendelkeznek a beszállítókkal szemben. A szakértők szerint azonban ez csak átmeneti jelenség lehet.

Az elemzők többsége egyetért abban, hogy az infláció az év második felében tovább gyorsulhat. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mennyire mélyül tovább a közel-keleti válság, illetve tartósan magas marad-e az energiahordozók világpiaci ára. Ezek a tényezők ugyanis döntően meghatározhatják, hogy a szerbiai fogyasztók mekkora drágulással szembesülnek a következő hónapokban.