Szerbia új ajánlatot vár a Moltól

Dubravka Đedović Handanović bányászati és energetikai miniszter kijelentette, hogy a lehető legrövidebb időn belül új javaslatot vár a Moltól a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) ügyében. Hozzátette, hogy ez akár már ma vagy holnap megtörténhet annak érdekében, hogy a tárgyalások május 22-éig, vagyis az amerikai adminisztráció által megszabott határidőig lezárulhassanak.

„Nem vagyunk elégedettek a finomító jövőbeni működésével, a piac ellátásbiztonságával, valamint a NIS néhány évvel ezelőtt vállalt pénzügyi kötelezettségeivel kapcsolatos részletekkel” – nyilatkozta a Prva TV-nek.

Đedović Handanović szerint, ha a Mol ezzel nem elégedett, akkor valamit nyújtania kell cserében.

„Nem az a kérdés, hogy működni fog-e a finomító vagy sem – működnie kell. A kérdés az, milyen terjedelemben, milyen kapacitással, hogyan fogjuk felügyelni, mi történik, ha ez nem valósul meg, és hogyan védi meg akkor Szerbia magát, mert a finomító hatással van az ellátásbiztonságra, a bruttó hazai termékre, a foglalkoztatottságra és az ipari növekedésre. A finomító számunkra amellett, hogy kritikus energetikai infrastruktúra, válsághelyzetekben is elengedhetetlen” – hangsúlyozta a miniszter.

Đedović Handanović közölte, hogy az állam teljes bizonyosságot akar afelől, hogy a Mol nem kizárólag saját magánérdekeit – elsősorban a profitszerzést – fogja szem előtt tartani, hiszen, mint mondta, a magáncégek így működnek, ezért a szerb állam szempontjából bizonyos szerződéses részleteket meg kell határozni.

Szavai szerint Szerbia nem fog mindenáron kompromisszumot elfogadni a NIS jövőjéről szóló tárgyalásokon, ha az sérti az állami érdekeket. Az állam ragaszkodik a finomító működésének erősebb ellenőrzéséhez, az ellátásbiztonsághoz és a vállalat pénzügyi kötelezettségeinek teljesítéséhez.

Arra a kérdésre, hogy mekkora az esély a kompromisszumra, a miniszter azt válaszolta, hogy ez nem Szerbiától függ, hanem elsősorban Amerika és Oroszország viszonyától, ugyanakkor Szerbiának van „B és C terve” is.

A szerb kormány sikerének nevezte, hogy „nincsenek hiányok, nincs ellenőrizetlen árnövekedés, nincsenek korlátozások a benzinkutakon, nincsenek törölt járatok”.

Emlékeztetett arra is, hogy az állam az üzemanyag jövedéki adójának előbb 20, majd 25 százalékos csökkentésével jelentős terhet vállalt át annak érdekében, hogy enyhítse az energiaválság következményeit a lakosság és a gazdaság számára.