A biztos munkahely és magas kezdőfizetés ellenére sem népszerűek az építőipari szakmák

Szerbiában egyre nagyobb a kereslet az építőipari szakmunkások iránt, a középiskolákban mégis sorra szűnnek meg azok a szakok, amelyeken ácsokat, kőműveseket és betonvasszerelőket képeznek – írja a Nova.rs.

Az építőipar folyamatosan munkaerőhiánnyal küzd, miközben Belgrádban és Szerbia-szerte számos nagy beruházás zajlik. A szakemberek szerint azonban egyre kevesebb a képzett ács, kőműves, betonvasszerelő és vízvezeték-szerelő, mert a diákok az utóbbi években alig érdeklődnek ezek iránt a szakmák iránt.

A Nova.rs beszélgetőpartnerei szerint a probléma egyik oka, hogy a tanulók és a szülők nincsenek kellően tájékoztatva arról, milyen előnyökkel járhatnak ezek a foglalkozások. A Zvezdarai Építőipari Iskolában például megszűnt az a szak, amely betonvasszerelőket, ácsokat és kőműveseket képzett.

Rade Zejak, az iskola igazgatója elmondta, már régóta látták, hogy a szak iránti érdeklődés fokozatosan csökken.

– A gyerekek nem érdeklődnek, a szülők pedig, mivel könnyebb életet szeretnének biztosítani a gyermekeiknek, inkább négyéves középiskolákba és egyetemre irányítják őket. Ez szép elképzelés, de tény, hogy nem minden diáknak vannak felsőoktatási ambíciói. Vannak, akik szakmát tanulnának, és nagyon fontos lenne tudniuk, hogy az építőipari szakmák jól fizetettek, és biztos munkahelyet jelentenek – mondta Zejak.

Az igazgató reméli, hogy a második beiratkozási körben, amikor sok nyolcadikos még változtat az eredeti elképzelésén, több diák jelentkezik majd, és a szak újraindulhat.

Hozzátette, az építőipari munka kétségtelenül nehéz, de az utóbbi években jelentősen emelkedtek a bérek. Kezdőként több mint 1500 eurónak megfelelő fizetésre lehet számítani, munkatapasztalattal pedig a kereset meghaladhatja a 2000 eurót is.

A szülők tájékoztatásán is sok múlik

Milorad Antić, a Középfokú Szakképző Iskolák Fórumának elnöke arra kérte a szülőket, hogy alaposabban tájékozódjanak a szakiskolákról, mert döntésük nagyban befolyásolja a gyerekek pályaválasztását.

– Minden szülő a legjobbat szeretné a gyermekének, és teljesen érthető, ha azt szeretné, hogy gimnáziumba, majd egyetemre menjen. De nem minden gyerek való gimnáziumba, és ezt nem baj elismerni. Sok jó szakképző iskola van, amely biztos munkát és kiváló keresetet kínál – fogalmazott Antić.

Szerinte a szakmunkások könnyen találnak állást, és nagyon jól keresnek, mégis kevés diák választja ezeket a szakokat.

– A gyerekek ma inkább a „népszerű” foglalkozásokat választják, nem akarnak fizikai munkát végezni, és attól is tartanak, hogy a társaságuk kineveti őket, ha mesterséget tanulnak. A szülők is gyakran azt tanácsolják nekik, hogy inkább legyenek menedzserek vagy kereskedők, mert nem akarják, hogy egész életükben kemény fizikai munkát végezzenek. Közben megfeledkeznek arról, milyen jól keresnek a szakmunkások – mondta Antić.

További szakok kerülhetnek veszélybe

Antić szerint a következő időszakban újabb szakmunkásképző szakok szűnhetnek meg. Ez azt is jelentheti, hogy ezzel gyakorlatilag felszámolják-e az építőipari képzést éppen akkor, amikor Szerbiában minden korábbinál többet építkeznek. "Ez azt jelentené, hogy a következő időszakban harmadik világbeli országokból, például Indiából, Pakisztánból, a Fülöp-szigetekről vagy Malajziából kell majd építőipari munkaerőt behoznunk", mutatott rá.

Emlékeztetett arra, hogy a szerbiai építőipari mesterek korábban belföldön és külföldön is keresettek voltak. Hozzátette, a falfelület-dekoratőr, vagyis a festő-mázoló szak is a megszűnés szélére került, ami újabb kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, ki végzi majd ezeket a munkákat.

Antić szerint intő példa a cipészképzés esete is: az egyik tanévben a tervezett 15 helyre mindössze egyetlen diák iratkozott be. "Ez egyszerűen borzasztó", foglalta össze véleményét a Középfokú Szakképző Iskolák Fórumának elnöke.