Stanić: Szerbia még nem érzi teljes mértékben a válságot, de nőnek a kockázatok

Egyelőre nem érezhető teljes súlyában a globális gazdasági válság Szerbiában, ugyanakkor az infláció erősödése és az európai gazdaság lassulása a közeljövőben már hatással lehet a növekedésre és az életszínvonalra – mondta Bojan Stanić, a Szerbiai Gazdasági Kamara képviselője az RTS beszámolója szerint.

A szakember kiemelte: bár a globális gazdasági megrázkódtatások egyre erőteljesebbek, Szerbia makrogazdasági mutatói továbbra is stabilak és kedvezőek. Az év első két hónapjában a GDP 1,9 százalékkal bővült, amit elsősorban az építőipar és a nettó adóbevételek hajtottak, miközben az ipar visszafogta a növekedést.

Stanić rámutatott: a Közel-Keleten zajló konfliktusok nyomán globális inflációs hullám alakult ki, amelynek hatásai a fegyverszünet ellenére is érezhetők. Szerbiában a legnagyobb kihívást továbbra is az infláció jelenti, miközben a kamatcsökkentés lehetőségei beszűkültek, sőt a nagy jegybankok – köztük az amerikai jegybank és az Európai Központi Bank – inkább kamatemelési nyomás alatt állnak.

Kiemelte: a gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje a belső fogyasztás, amelynek alakulása nagyban függ az inflációtól és az energiaárak alakulásától. Az infrastrukturális beruházások egyelőre stabil támaszt jelentenek, ugyanakkor a fiskális fegyelem fenntartása kulcsfontosságú a makrogazdasági stabilitás és a befektetői bizalom szempontjából.

A szakértő szerint a feldolgozóipar és az exportképesség megőrzése a jelenlegi környezetben alapvető feladat, miközben bizonyos folyamatok a 2008-as válságot idézik. Hozzátette: az arany árának csökkenése nem a bizalomvesztést, hanem a befektetők likviditási kényszerét tükrözi.

Stanić figyelmeztetett: az európai gazdaság versenyképességének romlása és az esetleges védőintézkedések – például kvóták és nem vámjellegű korlátozások – Szerbiát is érinthetik exportőrként. Az ország különösen az Európai Unió felől érkező hatásoknak van kitéve, mivel kivitelének mintegy kétharmada erre a piacra irányul.

Pozitívumként említette ugyanakkor, hogy Szerbia kedvezőbb helyzetben van az energiaszektorban: biztosított a nyersolajhoz való hozzáférés a JANAF vezetéken keresztül, valamint rövid távú, kedvező gázellátási megállapodás is érvényben van Oroszországgal.

A munkaerőpiacon enyhe romlás látható, a munkanélküliségi ráta mintegy 8,9 százalékra emelkedett, de a várakozások szerint a gazdasági növekedés 2,5–3,5 százalék között alakulhat, és a válság nem lesz mély.

Stanić hangsúlyozta: fontos folytatni az európai gazdasági integrációt, mivel ez javíthatja a hozzáférést az egységes piachoz. Hozzátette: a lakosság vásárlóerejének megőrzése kulcskérdés, különösen annak fényében, hogy a fogyasztói kosár mintegy felét az élelmiszerek teszik ki.

Az infláció jelenleg 2,5 százalék körül alakul, és várhatóan a jegybanki célsávon belül marad. A szakember szerint elengedhetetlen, hogy a bérek növekedése lépést tartson az árak emelkedésével, miközben az állam – stabil költségvetési helyzetének köszönhetően – szükség esetén beavatkozhat, például árszabályozással, adócsökkentéssel vagy célzott támogatásokkal.

Mint mondta, Szerbia kiemelten figyeli a német gazdaság alakulását is, ahol szerkezeti kihívások – egyebek mellett a nyugdíjrendszer reformja, az energetikai átállás és az iparpolitikai változások – formálják a kilátásokat.