Nem várható drasztikus változás a hiteltörlesztésekben az euribor emelkedése miatt
2026. március 16. [11:15]
Az euribor hirtelen emelkedése várhatóan nem okoz jelentős változást a hiteltörlesztésekben – mondta Ismail Musabegović, a Belgrádi Bankakadémia professzora.
„Az euribor egy mutató, amelyet a kamatszámításnál használnak. Ha emelkedik, a törlesztőrészletek is nőnek, ha csökken, akkor a részletek is csökkennek. Egyelőre nem látom, hogy jelentős változás következne be. Úgy gondolom, hogy legalább rövid távon a kamatok a jelenlegi szinten maradnak” – mondta Musabegović a Szerbiai RTV műsorában.
A tizenkét hónapos euribor az elmúlt 18 év legnagyobb egynapos emelkedését mutatta, utoljára 2008 júniusában volt hasonló mértékű ugrás. A hat hónapos euribor három éve nem látott mértékben nőtt, míg a három hónapos euribor viszonylag stabil maradt.
A legtöbb változó kamatozású lakás- és fogyasztási hitelnél a bankok a háromhavi euribort használják alapként a kamat meghatározásához. A hitelkamat az euribor és a banki felár összegéből áll.
Mi az euribor?
Az Euribor az a kamatláb, amelyen az eurózóna bankjai rövid távra kölcsönt adnak egymásnak. A változó kamatozású euróhitelek kamatát általában az euribor és a banki kamatmarzs együtt határozza meg, ezért az euribor változása a hiteltörlesztésekre is hatással lehet.
A professzor szerint egy átlagos, 100 ezer eurós, 25 évre felvett hitel esetében a havi törlesztőrészlet emelkedése körülbelül 15–20 euró lehet.
A kamatlábak jövőbeni alakulása nagymértékben függ a Európai Központi Bank döntéseitől. A jegybank fő célja, hogy az inflációt Európában körülbelül két százalék körül tartsa.
„A központi banknak óvatosan kell egyensúlyoznia: ha kamatot emel, az tovább lassíthatja a gazdaságot, ha viszont hagyja gyorsulni az inflációt, inflációs spirál alakulhat ki” – magyarázta Musabegović.
A piaci bizonytalanságot szerinte a geopolitikai kockázatok és az energiahordozók drágulása is növeli. Az egyik fő tényező az olaj árának emelkedése: egy hónappal ezelőtt még körülbelül 70 dollár volt hordónként, jelenleg viszont már megközelíti a 100 dollárt.
„Ez klasszikus olajár-sokk, amely az infláció növekedéséhez vezethet” – mondta a professzor, hozzátéve, hogy az ilyen változások a szállítási költségeken, az áruk árán és az általános gazdasági aktivitáson keresztül is éreztethetik hatásukat.
Az euró és a dollár árfolyamának alakulása szintén jelzi, merre áramlik a tőke a globális piacokon. Ha valamely gazdaságban magasabbak a kamatok, a befektetések is oda irányulnak.
Musabegović szerint az amerikai kamatok esetleges csökkentése enyhítheti az euróra nehezedő nyomást.
A Szerb Nemzeti Bank döntései ugyan nem közvetlenül az európai intézmények politikájától függenek, de közvetett hatás érvényesülhet.
„A jegybank önálló monetáris politikát folytat, és az árstabilitás, valamint a dinár árfolyamának stabilitása a fő célja” – mondta.
Ha Európában jelentősebb változások következnének be, azok közvetve a szerbiai kamatszintekre is hatással lehetnek, különösen a dinárhitelek esetében.
A szakértők szerint ugyanakkor Szerbia jelenleg elegendő pénzügyi tartalékkal rendelkezik az esetleges piaci megrázkódtatások kezelésére. Az ország bruttó devizatartaléka megközelíti a 30 milliárd eurót, ami mozgásteret biztosít a jegybank számára a piac stabilizálására.