IMF: Márciusig megszűnik az árréskorlátozás, valamelyest romlanak a szerbiai növekedési kilátások

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a szerb kormány megállapodásra jutott a Gazdaságpolitikai Koordinációs Eszköz (PCI) keretében zajló második felülvizsgálat szintjén. A szélesebb nyilvánosság előtt ugyanakkor nem hangzott el, hogy ismét romlottak a gazdasági növekedési kilátások – írja a Nedeljnik.

Az IMF küldöttségének hivatalos közleménye szerint Szerbia bruttó hazai terméke (GDP) 2025-ben mindössze 2,1 százalékkal növekedhet. Ez kedvezőtlenebb adat az októberi IMF-jelentésben szereplő 2,4 százalékos előrejelzésnél, amely így is jelentős lassulást jelzett a 2024-es 3,9 százalékhoz képest.

Érdekesség, hogy az új, gyengébb növekedési prognózis nem szerepelt a Szerb Nemzeti Bank (NBS) korábban kiadott közleményében, amely viszont bő terjedelemben idézte az IMF küldöttségének pozitív megállapításait.

Az IMF közleménye kiemeli: a gazdasági aktivitás a külső és belső kihívások miatt mérséklődött. A növekedés lefelé módosítását gyengébb állami beruházásokkal, alacsonyabb külföldi tőkebeáramlással és visszafogottabb fogyasztással magyarázzák. További negatív tényezőként említik a globális kereskedelmi feszültségeket, a belpolitikai bizonytalanságot, a tiltakozásokat, valamint a NIS energetikai vállalat elleni szankciókat.

Bár a gyenge mezőgazdasági szezon ismét felfelé tolta az élelmiszerárakat, az infláció szeptemberben 2,9 százalékra csökkent. Az IMF szerint ehhez számottevően hozzájárultak az ideiglenes ár- és árréskorlátozások. A Valutaalap azonban figyelmeztet: az infláció újra gyorsulhat, ha ezek a korlátozások megszűnnek.

Az IMF üdvözölte a kormány szándékát, hogy az árrésplafont legkésőbb február végéig eltörli – ugyanakkor ezt a részletet az NBS nem említette saját közleményében.

A Valutaalap arra számít, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP mintegy hat százalékára bővül, míg az NBS csupán „átmeneti növekedést” említ.

2026-ra az IMF három százalékos növekedést vár, a háztartási jövedelmek emelkedésére, kedvezőbb hitelfeltételekre, új exportkapacitásokra és az energiapiaci bizonytalanság mérséklődésére alapozva.

Mindkét intézmény megerősíti, hogy Szerbia makrogazdasági stabilitása fennmaradt. A magas devizatartalékok, az ellenálló bankszektor és a mérsékelt államadósság stabil alapot jelentenek a gazdaság számára. Az IMF megfelelőnek értékelte a jelenlegi monetáris politikát, és üdvözölte a kormány elkötelezettségét, hogy a költségvetési hiányt 2025-2027 során három százalék alatt tartsa.

A fő kockázatok között az IMF a NIS helyzetének elhúzódó rendezését és a belpolitikai feszültségeket említi.