A kormány árréskorlátozással fékezné meg az árak növekedését Szerbiában

A kereskedelmi láncok túlzott haszonkulcsai is hozzájárulnak az árak emelkedéséhez – erre hívta fel a figyelmet Jagoda Lazarević, Szerbia bel- és külkereskedelmi minisztere a Vajdasági RTV-nek adott interjúban. Mint elmondta, a kormány nem közvetlen árstopot kíván bevezetni, hanem a teljes ellátási láncra – a termeléstől a nagy- és kiskereskedelmen át – kiterjedő árréskorlátozást tervez. A cél az, hogy az extra nyereség ne háruljon át egyik szereplőről a másikra, így védve a végső fogyasztót.

A miniszter közölte: a kereskedelmi árrések Szerbiában 2021 és 2024 között folyamatosan emelkedtek, a tavalyi évben például a kiskereskedelmi szektorban reálértékben 9,2 százalékos növekedést mértek. Az átlagos árrés a kereskedelemben 21 százalék volt, az élelmiszeriparban pedig meghaladta a 40 százalékot. Kiemelte azt is, hogy a 18 legnagyobb kereskedelmi szereplő összesen több mint 5 milliárd dinárnyi haszonkulcsot könyvelt el, ami sok esetben a piaci átlag kétszerese, sőt akár százszorosa is lehetett.

Lazarević szerint a kormány eltökélt abban, hogy megfékezi azokat a folyamatokat, amelyek oda vezettek, hogy egyes hazai termékek ára Szerbiában magasabb, mint más országokban. A tárcavezető augusztus végére ígért konkrét intézkedéseket, amelyek között szerepel a nyilvános árjegyzékek kötelezővé tétele, valamint egy olyan új törvény bevezetése, amely szabályozza és megelőzi a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat – ilyen jogszabály eddig nem létezett Szerbiában.

Mint fogalmazott: „nem az árakat fogjuk közvetlenül korlátozni, hanem a haszonkulcsokat fogjuk ésszerű szintre szorítani – az egész láncban.” A cél egy átláthatóbb, fenntarthatóbb kereskedelmi rendszer kialakítása, amely egyszerre védi a fogyasztót és a termelőt.