Süllőnász a tavon

A topolyai sporthorgászok süllőfészkekkel segítik a halak szaporodását

A süllőfészkek kirakása a Topolyai-tavon
A süllőfészkek kirakása a Topolyai-tavon (Fotó: EUR Jezero)

2020. február 29. [20:17]

A Jezero – Tó Környezetvédő Horgászegyesület tagjai süllőfészkeket helyeztek el a topolyai tóban. A süllők ívása általában március elején kezdődik, de mivel idén a szokásosnál enyhébb az idő, lehet, hogy a süllőnász is előbb elkezdődik. A tengeri fűvel és fűzfagyökérrel bélelt fészkek kihelyezésével azt szeretnék elérni, hogy elősegítsék a halak szaporodását.

Linder Zoltán, a horgászokat és környezetvédőket tömörítő egyesület elnökségi tagja elmondta, hogy a vízhőmérséklet magasabb a szokásosnál, ezért igyekeztek a szokásosnál talán kicsit korábban kirakni a fészkeket, mert az ívás is jó eséllyel előbb megkezdődhet. Mintegy 180 fészket készítettek, melyeket száraz tengeri fűvel és a fűzfák járulékos gyökerével béleltek ki. A munkát a horgászok végezték el, a szállítójárművet a Komgrad biztosította. Most megfigyelik a fészkeket, és amint lesz benne ikra, azt védőhálóval igyekeznek majd megóvni.

A több, mint háromszáz tagot számláló egyesület tagságának célja, hogy megóvják környezetüket, annak állat- és növényvilágát. Napi szinten aktívak a tó környékén, őrzik, szépítik a most már védettség alatt álló területet. Csónakokkal és terepjárókkal is folyamatosan járőröznek, segítik a hivatásos halőrök munkáját is. Március elején több halnak, mint például a süllőnek valamint a sügérnek is megkezdődik a hivatalos nász időszaka, ami alatt teljes védelmet élveznek.

A süllő Európában honos, van azonban, ahol telepítik. A Kárpát-medence vizeiben őshonos, a keleti elterjedési határa az Aral-tó. Szerbiában a nagyobb folyókban és tavakban is előfordul ez a kiváló sporthal, mely a halász- és horgászzsákmányt érintően is jelentős, de a belőle készült ételek is gasztronómiai különlegességnek számítanak. A jó oxigénellátottságú, szennyezésektől mentes állóvizekben érzi igazán jól magát. A topolyai tóban szép számban előfordul. A süllő szaporodása sokban eltér a többi halétól, az ikrája is sokkal kisebb . Az ikrák energiatartaléka sokkal alacsonyabb mint más halak esetében, kevesebb bennük a szikanyag. Ezért a kelési és az ivadék túlélési aránya is sokkal csekélyebb. Valószínűleg ennek ellensúlyozására alakult ki az evolúció során a süllő fészekvédő stratégiája. A hím a fészket mindig 0,5-1,5 méter mélyen, vízzel jól átjárható fűzfa, esetleg más fa vízbe lógó gyökérzetére, szerencsésebb esetben füves kiöntésre rakja. A fészket a hím az ívás idő előtt kiválasztja, az iszapot eltakarítja, majd az ívás után őrzi is, így biztosítva a fajfennmaradást.

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!