Még mindig túl magas a légszennyező anyagok koncentrációja

Pancsovai légszennyezők

2019. szeptember 27. [9:48]

Európában az elmúlt évtizedekben számos légszennyező anyag kibocsátása jelentősen visszaesett, így a régió levegőjének minősége javult. A légszennyező anyagok koncentrációja azonban még mindig túl magas, és továbbra is vannak a levegőminőséggel kapcsolatos problémák, olvasható az EKÜ honlapján.

Európa népességének jelentős része olyan helyeken – főleg városokban – él, ahol időnként sor kerül egyes levegőminőségi határértékek túllépésére: az ózon, a nitrogén-dioxid és a finom részecskés anyag (PM) jelentette szennyezés súlyos egészségügyi kockázatot jelent. Számos ország túllépett egyet vagy többet a négy fontos légszennyező anyagra vonatkozóan 2010-re számukra megállapított emisszió-határértékek közül. A légszennyezés csökkentése tehát változatlanul fontos ügy.

A légszennyezés helyi, ezzel együtt azonban egész Európát és ezt a féltekét érintő probléma. A valamely országban kibocsátott légszennyező anyagok a légkörbe kerülve máshova is eljuthatnak, ahol hozzájárulnak a rossz levegőminőséghez, vagy okozzák azt.

Jelenleg három szennyezőanyagot, a finom részecskés anyagot, a nitrogén-dioxidot és a talaj menti ózont tekintik általánosan a legjelentősebbnek az egészségügyi hatások tekintetében. A hosszú távú és nagyfokú expozíció különféle egészségügyi hatásokat okozhat, a légzőszervrendszer kisebb károsodásaitól kezdve egészen a korai elhalálozásig. Európa városi népességének körülbelül 90%-a van kitéve az egészségkárosítónak ítélt levegőminőségi szintnél magasabb koncentrációjú légszennyező anyagoknak. Például a levegőben lévő finom részecskés anyag (PM2.5) a becslések szerint az EU-ban több mint nyolc hónappal csökkenti a várható élettartamot. A benzopirén egy fokozott aggodalomra okot adó karcinogén légszennyező anyag, amely számos városi területen, főként Közép- és Kelet-Európában az emberi egészség védelme érdekében felállított határértékeknél magasabb arányban koncentrálódik.

A légszennyezés károsítja az emberi egészséget és az ökoszisztémákat. A népesség nagy része az érvényben lévő normákat nézve nem él egészséges környezetben. A fenntarthatóság eléréséhez Európának ambiciózus hozzáállással a jelenlegi szabályozáson túl kell gondolnia. (Hans Bruyninckx, az EKÜ ügyvezető igazgatója)

A légszennyezés károsítja környezetünket is.

  • A savasodás 1990 és 2010 között lényegesen csökkent a kén- és nitrogénvegyületek általi túlzott savlerakódásnak kitett érzékeny európai ökoszisztémák területén.
  • Az eutrofizáció – az ökoszisztémákban a túlzott mértékű tápanyaglerakódásból eredő környezeti probléma – visszaszorításának terén elért haladás kisebb mértékű.
  • A magas ózonkoncentráció terméskárokat okoz. A legtöbb mezőgazdasági termény a növényzet védelme érdekében kitűzött hosszú távú uniós célkitűzésnél magasabb ózonszinteknek van kitéve. Ez a mezőgazdasági területek jelentős részét érinti, különösen Dél-, Közép- és Kelet-Európában.

Európa levegőjének minősége nem mindig javult a légszennyező anyagok emberi eredetű kibocsátásának csökkenésével párhuzamosan. Ennek okai összetettek:

  • nincs mindig egyértelmű lineáris összefüggés a kibocsátás csökkenése és a légszennyező anyagok levegőben megfigyelhető koncentrációja között;
  • az északi félteke más országaiból származó, nagy távolságokat megtett légszennyező anyagok egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá az európai légszennyezéséhez.

A kibocsátások csökkentésére irányuló további célzott erőfeszítésekre van szükség Európában az emberi egészség és a környezet védelme érdekében.

A légszennyezés forrásai

A légszennyezés forrásai különfélék, azok között emberi és természetes eredetűek egyaránt vannak:

  • az elektromos áram termelése során, a közlekedésben, az iparban és a háztartásokban elégetett fosszilis tüzelőanyagok;
  • az ipari folyamatok és az oldószerhasználat, például a vegyipari és a bányászati ágazatban;
  • a mezőgazdaság;
  • a hulladékkezelés;
  • természetes emissziós források pedig például a vulkánkitörések, a szélfújta por, a tengerisó-permet és a növények által kibocsátott illékony szerves anyagok.

EU-s szakpolitikák

Az EU hosszú távú célja olyan levegőminőség elérése, amely nem jár együtt az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt elfogadhatatlan hatásokkal és kockázatokkal. Az EU a légszennyezésnek való kitettség enyhítése érdekében számos szinten cselekszik: a jogalkotás, a légszennyezésért felelős ágazatokkal, valamint nemzetközi, nemzeti és regionális hatóságokkal és nem kormányzati szervezetekkel való együttműködés, továbbá kutatás révén. Az uniós szakpolitikák célja a légszennyezésnek való kitettség enyhítése a kibocsátás visszaszorítása, valamint levegőminőségi határértékek és célértékek megállapítása révén.

Az EKÜ tevékenységei

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EKÜ) az Európai Unió légszennyezésre vonatkozó adatainak központja. Az EKÜ támogatja a légszennyező anyagok kibocsátásához és a levegőminőséghez kapcsolódó uniós jogszabályok végrehajtását. Az EKÜ hozzájárul az EU légszennyezési szakpolitikáinak értékeléséhez és az európai levegő minőségének javításáról szóló hosszú távú stratégiák kidolgozásához is.

Az EKÜ munkája a következőkre összpontosul:

  • a légszennyezésre vonatkozó különböző adatok nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele,
  • légszennyezési tendenciák és az azokhoz kapcsolódó európai szakpolitikák és intézkedések dokumentálása és értékelése, és
  • a légszennyezés és a különböző területekre, többek között az éghajlatváltozásra, az energiára, a közlekedésre és az iparra vonatkozó szakpolitikák közötti kölcsönhatások és szinergiák vizsgálata.

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!