Lesújtó jelentések a Föld állapotáról

2018. március 26. [7:41]

Az emberi tevékenység nyomán drasztikusan csökken a Föld növény- és állatvilágának sokszínűsége, ami komoly fenyegetést jelent a világnépesség élelmiszer-, ivóvíz- és energiaszükségletére - derült ki a legfrissebb ENSZ-jelentésekből.

Kolumbiában tanácskozó kutatók négy regionális jelentést tettek közzé pénteken az amerikai kontinens, Európa és Közép-Ázsia, Afrika, valamint az ázsiai-csendes-óceáni régió növény- és állatvilágának állapotáról.

A világ 129 országának kormányai által jóváhagyott jelentések szerint a környezetszennyezés, a klímaváltozás és a mezőgazdasági termelést szolgáló erdőirtás is egyre súlyosbodó fenyegetést jelent a természetre.

"A biológiai sokféleség a világ minden táján hanyatlik. Ez az aggasztó tendencia pedig mindenhol veszélyt jelent az emberek életminőségére" - húzták alá a kutatók az elmúlt három év vizsgálatait összegezve.

Robert Watson, a tanulmányok egyik szerzője szerint az egyre gyarapodó emberiségnek több élelmiszerre, ivóvízre, energiára és földterületre van szüksége, mindezt pedig a biológiai sokféleség rovására próbálják előteremteni maguknak a társadalmak.

Feldarabolódó élőhelyek, pusztító invazív fajok

A szakértő szerint kulcsfontosságú természetes élőhelyek darabolódnak fel, invazív fajok árasztanak el területeket, vegyszerek kínozzák a növényeket és az állatokat, eltűnnek a szennyező anyagokat "eltakarító" vizenyős területek és mangrove erdők, túlhalászattól szenvednek a világ természetes vizei.

Hozzátette azt is, hogy az ember okozta klímaváltozás súlyosbodik, és a globális felmelegedés hamarosan olyan pusztító hatással lesz a biológiai sokféleségre, mint az eddig felsorolt tényezők együttvéve.

A jelentések legfőbb megállapításai közé tartozik, hogy amennyiben a jelenlegi trendek folytatódnak, úgy 2050-re az amerikai kontinens a jelenleginél 15 százalékkal kevesebb növénynek és állatnak fog otthont adni. A túlhalászat miatt a század közepére nem marad a kereskedelmi halászat kiszolgálására elegendő halállomány az ázsiai-csendes-óceáni régióban.

Európában és Közép-Ázsiában a vizenyős területek száma a felére csökkent 1970 óta. A térségben egy fő ökológiai lábnyoma 5,1 hektár, szemben a rendelkezésre álló 2,2 hektárral. (Az ökológiai lábnyom azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak mekkora mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez.) A friss mutatók szerint továbbá a kizárólag Európában honos fajok immár több mint negyede fenyegetett.

A század végére Afrika elveszítheti néhány madár- és emlősfaj állományának a felét.

Szerte a világon egyre több állat és növény válik fenyegetetté, az Afrikában élő elefántoktól kezdve a ritka európai mohafélékig.

Néhány fejlődő országnak új irányelvekre lesz szüksége a környezet megóvása és az olyan globális célkitűzések teljesítése érdekében, mint a szegénység és az éhezés felszámolása 2030-ig.

Néhány sikertörténet

Az aggasztó adatok mellett a jelentések néhány sikertörténetről is beszámolnak. Az 1990 és 2015 közötti időszakban 22,9 százalékkal nőtt az erdővel borított területek aránya Kínában és Északkelet-Ázsia több másik országában is. Az amerikai kontinensen és az ázsiai-csendes-óceáni régióban is bővültek a parkok és egyéb védett területek.

A környezetvédelmi erőfeszítéseknek hála pedig egyebek között az ibériai hiúz, a szibériai tigris és az amuri leopárdok populációi is megmenekültek a kihalástól. (MTI)

Az Ön hozzászólása


500 leütés maradt még

Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!