Ötvenezer emberéletet követelt idén a nyári hőség Európában

Európában több mint 50 ezer ember vesztette életét az idei nyár folyamán tapasztalt hőség következtében, a halálesetek csaknem kétharmada pedig az éghajlatváltozásnak tulajdonítható – derül ki egy új tanulmányból.

A Nature Health folyóiratban megjelent kutatásban 30 európai ország 854 városának hőséggel összefüggő haláleseteit vizsgálták a júniusi, júliusi és augusztusi hőhullámok idején. Az eredmények szerint 50 391 ember halt meg a magas hőmérséklet miatt. Közülük 32 619-en a szén, a kőolaj és a földgáz elégetése által okozott többletfelmelegedés következtében veszítették életüket.

Ez 71 százalékkal több a korábban legtöbb áldozatot követelő, 2022-es nyári adatnál, amikor ugyanezen kutatók szerint 29 480 ember halt meg a hőség miatt.

A tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy az idei halálesetek tényleges száma ennél is magasabb lehet, mivel a májusi hőhullámokat nem vették figyelembe, és csak a vizsgált 854 város adatait elemezték. Ezekben a városokban Európa lakosságának mintegy 40 százaléka él.

A halálesetek körülbelül egyharmada június 17. és július 1. között történt, amikor a hőmérséklet 5,3 Celsius-fokkal haladta meg a megszokott értékeket.

„Nyugat- és Észak-Európa jelentős részén az infrastruktúránkat egyszerűen nem olyan hőmérsékletekre tervezték, amilyeneket most tapasztalunk az emberi tevékenység okozta felmelegedés következtében” – mondta Claire Barnes, a tanulmány vezető szerzője, a londoni Imperial College éghajlatkutatója.

Hozzátette: egyes európai városokban az idei nyáron a hőmérséklet akár 12 Celsius-fokkal is meghaladta az átlagot.

A legtöbb halálesetet Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és Németországban jegyezték fel. Az áldozatok több mint fele 85 év feletti volt, de több mint nyolcszázan a 20 és 44 év közötti korosztályhoz tartoztak.

Barnes kiemelte, hogy Európa a többi kontinensnél gyorsabban melegszik, és jelenleg 2,5 Celsius-fokkal melegebb, mint az iparosodás előtti időszakban.

„Az emberi tevékenység, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok elégetése okozta felmelegedés önmagában is megemeli a hőmérsékletet. Ez talán csekélynek tűnik, sok ember számára azonban éppen ez a további két és fél Celsius-fok jelenti a különbséget a kellemetlen és a veszélyes, akár halálos körülmények között” – fogalmazott Barnes a Beta hírügynökség szerint.

A kutatásban bevett és elfogadott tudományos módszertannal állapították meg, hogy az 50 ezer halálesetből mennyi tulajdonítható a természetes nyári hőségnek, és mennyi az üvegházhatású gázok hatásának.

A kutatók számítógépes szimulációkkal modelleztek egy éghajlatváltozás nélküli világot, majd az eredményeket összevetették az idei nyáron regisztrált halálesetek számával. A két adat közötti különbség mutatja a globális felmelegedésnek tulajdonítható halálesetek számát.

A globális felmelegedésnek tulajdonítható halálesetek aránya a 2000-es évek elején mért mintegy 45 százalékról mára 65 százalékra emelkedett.