Több mint 347 millió gyermeket érinthet az El Niño világszerte

Több mint 347 millió gyermek él csaknem száz olyan országban és területen, ahol 2026 októbere és decembere között az El Niño miatt a szokásosnál jóval szárazabb vagy csapadékosabb időjárás várható. Az UNICEF szerint ez növeli a súlyos aszályok és áradások kockázatát, amelyek a gyermekek egészségét, élelmezését, oktatását és biztonságát is veszélyeztethetik.

A 2026–2027-es El Niño az előrejelzések szerint az eddig megfigyelt legerősebb ilyen jelenségek közé tartozhat – közölte kedden az UNICEF. Az ENSZ Gyermekalapja arra figyelmeztetett, hogy a Csendes-óceán egyes térségeinek felmelegedésével járó éghajlati jelenség világszerte megzavarhatja az időjárási rendszereket.

A legtöbb érintett gyermek, mintegy 190 millió, Ázsiában és a csendes-óceáni térségben él. Kelet- és Dél-Afrikában, valamint Latin-Amerikában és a Karib-térségben egyaránt mintegy 41 millió gyermek élhet olyan területen, ahol az El Niño miatt rendkívüli csapadékviszonyok alakulhatnak ki. Európában és Közép-Ázsiában 22 millió, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, valamint Nyugat- és Közép-Afrikában pedig egyaránt mintegy 20 millió gyermek lehet érintett.

Az UNICEF hangsúlyozza, hogy a 347 milliós adat nem azt jelenti, hogy ennyi gyermeket közvetlenül katasztrófa sújt majd. A becslés azoknak a gyermekeknek a számát mutatja, akik olyan térségekben élnek, ahol az év utolsó három hónapjára a szokásosnál szárazabb vagy nedvesebb időjárást jeleznek előre, és emiatt nagyobb lehet az áradások, aszályok és más szélsőséges időjárási események kockázata.

Catherine Russell, az UNICEF ügyvezető igazgatója szerint az El Niño a gyermekek számára jóval több egyszerű időjárási jelenségnél: lakóhelyük elhagyásához, alultápláltsághoz, vízhiányhoz és járványok kialakulásához vezethet, miközben az iskolák bezárása és a családokra nehezedő anyagi terhek növekedése is fenyeget.

Kolumbiában, Fidzsin, Pápua Új-Guineában és a Fülöp-szigeteken például szárazabb időjárásra számítanak. Ez mezőgazdasági aszályt és vízhiányt okozhat, ami tovább növelheti az élelmezési bizonytalanságot, a kényszerű lakóhelyelhagyást és az akut alultápláltság veszélyét.

Az UNICEF adatai szerint az időjárási katasztrófák 2016 és 2023 között naponta átlagosan több mint húszezer gyermek kényszerű lakóhelyelhagyását okozták világszerte. A 2026–2027-es El Niño ezt a számot tovább növelheti.

Az oktatás is veszélybe kerülhet. A szervezet becslése szerint, amit a Tanjug idéz, 2025-ben az éghajlati eredetű események világszerte mintegy 171 millió tanuló oktatását szakították meg. A súlyosabb aszályok és áradások további iskolabezárásokhoz, hiányzásokhoz és az iskolaelhagyás kockázatának növekedéséhez vezethetnek.

Az UNICEF ezért arra sürgeti a kormányokat, a támogatókat és a nemzetközi partnereket, hogy még a legsúlyosabb következmények kialakulása előtt kezdjék meg a felkészülést. A szervezet szerint minden egyes, katasztrófakockázat-csökkentésre és megelőzésre fordított dollár akár 15 dollárnyi későbbi helyreállítási költséget takaríthat meg, miközben jelenleg a humanitárius finanszírozás kevesebb mint egy százalékát fordítják előzetes cselekvésre.