Hátralévő életünk leghűvösebb nyara vár ránk?

Bár 2026 júniusában már számos meleg rekord dőlt meg, egyes előrejelzések szerint a mostani lehet hátralévő életünk leghűvösebb nyara. Valóban egyetlen emberöltő alatt borult fel ennyire a megszokott éghajlati rendszerünk? Ezt az égető kérdést járja körbe a Szegedi Tudományegyetem Science Podcast legújabb, mintegy félórás adása, amelyben a szenzációhajhászás és a pánikkeltés helyett a tudományos tisztánlátásé a főszerep.

A legújabb YouTube-epizódban Lévai Ferenc házigazda hazánk egyik legelismertebb szakértőjével, Prof. Dr. Gál Tamással keresi a válaszokat a mindannyiunkat érintő kihívásokra. A vendég szakmai hitele megkérdőjelezhetetlen: a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület elnöke, aki az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetében a Légkör- és Téradattudomány Tanszéket, valamint az egyetem nemrég alakult Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoportját is irányítja.

A beszélgetés során izgalmas történelmi távlatok is megnyílnak: a szakértő segítségével visszatekintünk, mennyi időre előre jósolta meg az időjárást a történelem első meteorológiai előrejelzése, és ehhez képest milyen hihetetlen pontossággal dolgoznak a mai modern modellek.

Hőkupola, városklíma és mediterrán Dél-Alföld: ami a saját bőrünket is érinti

Olyan mindannyiunk mindennapjait befolyásoló, húsbavágó témák kerülnek terítékre, mint a pusztító nyári hőségért felelős „hőkupola” jelenség, vagy éppen az, hogy mi is az a városklíma, és miért bír kritikus fontossággal a településeken élők hőérzete és egészsége szempontjából.

Szó esik a mezőgazdaság kényszerű és drasztikus átalakulásáról is. Készüljünk fel a mediterrán agrárium térhódítására a hagyományos magyar haszonnövények kárára? Érdemes lesz-e a jövőben például kivit termeszteni a teljesen más arcát mutató dél-alföldi tájon?

Több mint meteorológia: drónok és tudományágak összefogása

A klímaváltozás ma már túlnő a meteorológia határain. A műsorból kiderül, milyen izgalmas szinergiákat rejt, amikor a probléma megértéséhez egy pszichológus, egy biológus és egy irodalmár is egy asztalhoz ül. Bepillantást nyerhetünk abba is, hogyan segítik a drónok és a műholdas távérzékelési adatok a mikroklimatikus zónák azonosítását a legmodernebb téradattudomány segítségével. A klímaváltozás kapcsán a modern geoinformatika a kezünkbe adhatja az alkalmazkodás kulcsát. Ha kíváncsi a válaszokra, és tisztábban szeretné érteni a minket körülvevő folyamatokat, kattintson és nézze meg az SZTE Science Podcast legújabb adását a YouTube-on!
https://www.youtube.com/watch?v=cDgufHPPoV0