Szerbia a régió második legnagyobb hőerőművi szennyezője

Szerbia Bosznia-Hercegovina után a második legnagyobb kén-dioxid-kibocsátó a nyugat-balkáni szénerőművek között: a Bankwatch új jelentése szerint a szerbiai létesítmények 2025-ben több mint ötször annyi kén-dioxidot bocsátottak ki, mint amennyit a szabályok megengednek. A térségben nyolc évvel a szennyezéscsökkentési előírások életbe lépése után is súlyos a helyzet.

A szerbiai, bosznia-hercegovinai, koszovói és észak-macedóniai szénerőművek 2025-ben összesen 6,6-szor több kén-dioxidot bocsátottak ki a megengedettnél – áll a CEE Bankwatch Network Comply or Close című, nyolcadik alkalommal közzétett jelentésében, amely szerint a szennyezéscsökkentési előírások 2018-ban léptek hatályba az Energiaközösségi Szerződés alapján, de a térség egyik szénre támaszkodó országa sem tartja be teljes körűen a szabályokat.

A legnagyobb kén-dioxid-kibocsátók továbbra is a bosznia-hercegovinai hőerőművek: ezek 196.940 tonna kén-dioxidot bocsátottak ki, ami 12,7-szerese a megengedett mennyiségnek. Szerbia a második helyen áll 177.756 tonnával, ami 5,1-szeres túllépést jelent. A Bankwatch szerint a kén-dioxid-kibocsátás a régióban 2018 óta csak mérsékelten csökkent, miközben a határértékek 2025-re szigorúbbá váltak, ezért a jogsértések aránya még nagyobb lett.

A térség legnagyobb kén-dioxid-szennyezője abszolút értékben továbbra is az ugljeviki hőerőmű Bosznia-Hercegovinában, amely 2025-ben 115.079 tonna kén-dioxidot bocsátott ki, annak ellenére, hogy rendelkezik kéntelenítő berendezéssel. A szerbiai létesítmények közül a Nikola Tesla B hőerőmű emelkedik ki: a Mašina portál a jelentés alapján azt írta, hogy a létesítmény 77.470 tonna kén-dioxidot bocsátott ki, ezzel a régió második legnagyobb kibocsátója volt.

A jelentés szerint Szerbiában 2025-ben először fordult elő 2018 óta, hogy a hőerőművek mindhárom vizsgált szennyező anyag – a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és a por – esetében túllépték a megengedett értékeket. A szerbiai széntüzelésű hőerőművek kén-dioxid-kibocsátása ugyan csökkent a 2024-es 205.925 tonnához képest, de továbbra is messze van a jogszabályokban előírt szinttől.

A porszennyezés a Nyugat-Balkánon 2025-ben 2,9-szerese volt a megengedett mennyiségnek, ami a Bankwatch szerint a legmagasabb szint azóta, hogy 2018-ban életbe léptek az új szabályok. Ezt főként az észak-macedóniai bitolai hőerőmű kibocsátásának nagymértékű növekedése okozta. A nitrogén-oxidok kibocsátása szintén meghaladta a határértékeket: a régióban összesítve 1,4-szeres volt a túllépés, a legtöbb nitrogén-oxidot pedig a szerbiai Nikola Tesla B hőerőmű bocsátotta ki.

A Bankwatch arra is figyelmeztetett, hogy a Morava és a Kolubara A hőerőmű Szerbiában továbbra is működik, noha a legkisebb és legrégebbi erőművekre vonatkozó kivételes működési engedély határideje 2023 végén lejárt. A FoNet híre szerint az Energiaközösség Titkársága több eljárást is indított a nyugat-balkáni országok ellen a szabályszegések miatt, de a jelentés szerint eddig egyetlen kormány sem szabott ki bírságot az érintett hőerőművekre, és nincsenek világos, naprakész és reális tervek sem a szabályok betartására, sem a létesítmények bezárására.

A jelentés szerzői szerint a helyzetet az Európai Unió karbonvám-mechanizmusának végleges rendszere is súlyosbítja, amely 2026 januárjában lépett életbe, és növeli a villamosenergia-export költségeit. A Bankwatch úgy értékelte, hogy a régióban csökken ugyan a szénből előállított villamos energia mennyisége, de ez nem jár együtt sem világos átállási tervvel, sem a szennyezés érdemi visszaszorításával.