Szerbia május 16-tól „ökológiai hitelből” él

(Fotó: ekospark.com)

2026. május 15. [23:09]

Betűméret:                     

Szerbia május 16-án belép az úgynevezett ökológiai adósság időszakába: ettől a naptól kezdve több természeti erőforrást használ fel, mint amennyi az országban egy év alatt megújulhat – közölte a WWF. Tavaly ez a határ már május 8-án, 2024-ben pedig május 23-án érkezett el.

Szerbia május 16-án belép az úgynevezett ökológiai adósság időszakába – közölte a Természetvédelmi Világalap, a WWF. Ez azt jelenti, hogy az ország lakossága addigra felhasználja azt a természeti erőforrás-mennyiséget, amely egy teljes év alatt képes lenne megújulni, az év hátralévő részében pedig már „kölcsönből” él. A WWF szerint a szerbiai polgárok még május 15-én használhatják a megújuló természeti javakat az éves kereten belül, írja a Beta.

Az ökológiai adósság napja évről évre változik: Szerbia 2025-ben május 8-án, 2024-ben pedig május 23-án érte el ezt a határt. A mutató azt jelzi, milyen gyorsan fogyasztja el egy ország saját ökológiai kapacitását, vagyis mennyire terheli túl a természetet.

A WWF közleménye egy friss, a Nature Ecology & Evolution folyóiratban megjelent kutatásra is felhívta a figyelmet. A tanulmány szerint a klímaváltozás biológiai sokféleségre gyakorolt hatását hosszú ideje alulbecsülik, különösen azért, mert a szélsőséges időjárási jelenségek – hőhullámok, aszályok, árvizek és erdőtüzek – egyre gyakrabban nem elszigetelten, hanem egymást erősítve jelentkeznek.

A kutatók becslése szerint 2085-re a szárazföldi állatfajok élőhelyeinek 36 százaléka lehet kitéve egyszerre többféle szélsőséges időjárási hatásnak. Már 2050-re az élőhelyek 74 százalékát érhetik rendkívüli hőhullámok. A tanulmány ugyanakkor arra is rámutat: ha gyorsan és határozottan csökkennének a szén-dioxid-kibocsátások, a veszélyeztetett élőhelyek aránya 2085-re 36 százalékról akár 9 százalékra mérséklődhetne.

Aleksandra Ugarković, a WWF Adria képviselője szerint a kutatások egyre világosabban mutatják, hogy a klímakockázatokat nem különálló jelenségekként, hanem összefüggő rendszerként kell kezelni. Úgy fogalmazott: ha az emberiség a természet túlzott kizsákmányolásával megbontotta annak egyensúlyát, akkor most érdemben és rendszerszinten kell dolgoznia a helyreállításán.

A WWF szerint még van mozgástér a cselekvésre, de a döntések gyorsasága és határozottsága kulcsfontosságú lesz. A szervezet évek óta arra figyelmeztet, hogy a gazdasági működés, a vállalati gyakorlatok és a fogyasztási szokások átalakítása nélkül egyre korábban érkezik el az ökológiai adósság napja.